Először választottak nőt a horvát legfelsőbb bíróság élére
A horvát parlament pénteken Mirta Maticot választotta a legfelsőbb bíróság elnökévé, ezzel először került nő a legmagasabb horvát bírói testület élére.
A horvát sajtó beszámolója szerint a 151 fős parlament 120 igen szavazattal, két ellenszavazat mellett hagyta jóvá Matic kinevezését. A jelöltet Zoran Milanovic államfő terjesztette a parlament elé, mivel a horvát alkotmányos rend szerint a köztársasági elnök jogosult javaslatot tenni a legfelsőbb bíróság elnökének személyére.
Matic jelenleg a horvát kereskedelmi fellebbviteli bíróság bírája, korábban elsőfokú kereskedelmi bíróságon dolgozott. A poszton Radovan Dobronicot követi, aki tavaly márciusban hunyt el. Halála óta a legfelsőbb bíróságot megbízott elnökként Gordana Jalsovecki vezette.
A legfelsőbb bíróság elnöki tisztsége négy évre szól. Maticnak hivatalba lépése előtt esküt kell tennie a horvát parlament elnöke előtt.
A legfelsőbb bíróság elnöke egyúttal az országos választási bizottság elnöki tisztségét is betölti.
Matic megválasztásával lezárult a 14 hónapja tartó intézményi patthelyzet. A folyamatot három nyilvános pályázat, valamint a köztársasági elnöki hivatal és a kormány közötti politikai vita kísérte. A kinevezés azért húzódott el, mert a legnagyobb kormányzó párt, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a legfelsőbb bíróság elnökének megválasztását több alkotmánybíró kinevezésével kapcsolta össze.
Míg a legfelsőbb bíróság elnökének megválasztásához egyszerű parlamenti többség szükséges, az alkotmánybírák megválasztásához kétharmados többség kell, amihez az ellenzék támogatására is szükség van.
A legutóbbi, tavaly szeptemberben kiírt pályázaton Matic mellett Aleksandra Maganic, a zágrábi jogi kar professzora és Sime Savic ügyvéd is indult. A jelölteket tavaly decemberben hallgatták meg, de a parlament igazságügyi bizottsága hónapokon át nem foglalkozott érdemben az üggyel.
A Jutarnji List című horvát napilap értékelése szerint Matic kinevezése politikai kompromisszum eredménye. A lap szerint a megállapodás azután vált lehetővé, hogy a kormányoldal a parlament elé terjesztette a három betöltendő alkotmánybírói helyre vonatkozó jelöltjeit. Az érintett helyeken már a meghosszabbított mandátumok is egy hónapja lejártak, a jelöltekről pedig nem született megállapodás az ellenzékkel.
Nyitókép: Patrik Macek/PIXSELL