Kalandos úton kerültek elő egy eddig elveszettnek hitt Tóra töredékei
Az elveszettnek hitt Tóra részleteit több mint 80 év után találták meg. A leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket a nyilvánosságnak is bemutatják.
A kristályéjszakán – 1938. november 9-én – felgyújtott görlitzi zsinagóga Tórájából származó töredékeket és azok titkát egy evangélikus lelkész őrizte meg több mint fél évszázadon át, majd a közelmúltban átadta a városnak.
„Most jó kezekben vannak, senki sem fog óvatlanul bánni velük” – mondta el a DPA-nak Uwe Mader lelkész.
Octavian Ursu polgármester azt ígérte, hogy a leltárba vétel és a tudományos feldolgozás után a 300 évesre becsült pergamentöredékeket a nyilvánosságnak is bemutatják.
A görlitzi zsinagóga Tóra tekercséből kivágott pergamendarabokat az utolsó pillanatban mentették meg a tűztől a felgyújtott templomban. A lelkész szerint nem tudni, ki volt a megmentő, a töredékeket egyszer csak valaki az apja, egy rendőrnövendék kezébe nyomta.
Édesapja egy ügyvéd tanácsára átadta a töredékeket egy lelkésznek, mondván nála nagyobb biztonságban lehet a történelmi emlék. A lelkész özvegye 1969-ben adta át az ereklyét a fiatal Uwe Madernak, és arra kérte, hogy őrizze meg a titkot.
A leendő rendőrségi lelkész – mint elmondta – úgy vigyázott a kézírásos pergamenekre, mint a szeme fényére. Bizalmatlan volt, mert a korabeli NDK, a kommunista Kelet-Németország politikája is ellenséges volt, ezért úgy érezte, hogy feltétlenül titokban kell tartania a töredékek ügyét.
Uwe Mader eleinte hivatali szobájában, tapétatekercsek között rejtette el, később, az újraegyesítés után egy ajándékba kapott rendőrségi fémszekrénybe zárta el a pergameneket, a szekrény kulcsát pedig állandóan magánál tartotta.
A lelkész mostanra úgy érezte, hogy a zsinagóga és a görlitzi társadalom fejlődése miatt ideje megtörni hallgatási fogadalmát, és átadni az ereklyét a városi archívumnak.
Vége a bizalmatlanság korának – jelentette ki Mader, aki elmondása szerint szorosan figyelemmel kísérte a görlitzi társadalom fejlődését, különösképpen a zsinagógáét, amely a pusztulás évtizedei után restaurálva, kulturális fórumként nyílt meg újra idén júliusban.
A görlitzi zsinagóga az egyetlen Szászországban, amely a tűz ellenére túlélte az 1938-as pogromot. A Tóra eltűnt, eddig azt hitték, hogy teljesen elégett a tűzben.
Forrás: MTI