Franciaország volt a leghevesebb ellenzője az EU nyugat-balkáni bővülésének

Nincs egyetértés a tagállamok között az Európai Unió bővítéséről, így egyelőre nem kezdődhetnek el a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával az állam- és kormányfők döntése értelmében. A hírek szerint főként a franciák fúrták meg a bővítést. A magyar kormány viszont kezdetek óta azt szorgalmazza, hogy mihamarabb új tagokat kell felvenni az EU-ba a Balkánon, mert ez gazdasági, biztonsági okokból is fontos lenne, és a bevándorlás elleni harcot is megkönnyítené.

Szerdán éjjel hosszú és heves vita folyt az uniós állam- és kormányfők között arról, hogy Albánia és Észak-Macedónia megkezdhesse a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val. Végül nem született megállapodás az unió bővítéséről.

Súlyos történelmi hibának nevezte a bővítés elhalasztását Jean-Claude Juncker a kétnapos csúcsot követő sajtótájékoztatón. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke azt mondta, a vita nem arról szólt, hogy a két ország készen áll-e a tárgyalások megkezdésére, hanem arról, hogy ha az EU azt akarja, hogy tiszteljék, neki magának is tiszteletben kell tartania kötelezettségvállalásait.

Csalódottak voltak a visegrádi országok is. A V4-es országok kormányfői az ülés előtt arra figyelmeztettek, hogy Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak további halasztása gyengítené a Nyugat-Balkán stabilitását és jelentősen korlátozná a közösség befolyását a térségben.

A tárgyaláson több állam is kifogásolta egyik vagy a másik csatlakozni kívánó ország felkészültségét. Franciaország vétója azonban felülírt mindent, mert bővítési kérdésekben valamennyi tagállam teljes egyetértése mellett lehet döntést hozni.

Franciaország jelenleg a leghevesebb ellenzője az Európai Unió nyugat-balkáni kibővülésének – fogalmazott Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Mint mondta, a franciák mindkét ország csatlakozását ellenzik, ugyanakkor a hollandok és a dánok csak Albániát blokkolnák. Véleménye szerint több oka is lehet annak, hogy ellenzik a két ország csatlakozását. Az egyik, hogy Franciaország, Dánia és Hollandia is azok közé az országok közé tartozik, amelyek az Európai Unió válságait nem bővítéssel kívánják megoldani, hanem az európai integráció mélyítésével.

A franciák e mellett az európai integrációt még további területekre is szeretnék kiterjeszteni – tette hozzá. Franciaország szerint, ha több ország kerülne be az EU-ba, nehezebb lenne elmélyíteni ezeket az együttműködéseket.

A másik ok főleg az albán kérdés, amely több nyugat-európai ország számára is komoly problémát jelent. Tóth Norbert elmondta, albán kérdés alatt azt értjük, hogy ebben a térségben egy nagyon masszív, egybefüggő albán etnikumú tömb él, amelyek szét vannak szabdalva különböző országokban. Az egyik ilyen a névadó Albánia, Észak-Macedónia és Koszovó, de Montenegróban is nagyon sok albán nemzetiségű él, akik szeretnének bejutni az EU területére.

A legtöbb ország nem akarja ketté bontani a két ország csatlakozási kérdését, mert nem akarnak különbséget tenni Albánia és Észak-Macedónia között – erről beszélt Berzi Gergely külpolitikai szakértő, hozzátéve, ha mégis külön kezelnék, annak rossz üzenete lenne, főleg Albánia számára. Megjegyezte, az albánok csatlakozási tárgyalásai már több mint 10 éve tartanak, és ez még mindig csak az előkészületi szakaszban van, tehát szó sincs arról, hogy ez 1–2 éven belül megvalósulhatna.

Tóth Norbert arról is beszélt, hogy Albánia megítélése Európa-szerte negatív, mert olyan kép él több tagállam fejében is, hogy ez egy problémás ország, amelyet a szegénység és a korrupció is jellemez, és gyakori a szervezett bűnözés is. A valóság ugyanakkor ennél sokkal kedvezőbb, kutatások és felmérések is bizonyítják, hogy az országban soha nem látott fejlődés ment végbe, megnőtt a turizmus, és a gazdaság is folyamatosan növekszik.

A két érintett ország nem hibás azért, hogy a tárgyalások megkezdéséről nem volt egyetértés az uniós tagállamok között – hangsúlyozta Donald Tusk. Az Európai Tanács elnöke hozzátette, a két ország készen áll, de van néhány uniós tagállam, amely még nem kész az újabb bővítési folyamat megkezdésére. Azt mondta, a bővítés kérdéséről már a 2020 májusában tervezett zágrábi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt döntés születhet.