Friedrich Merz lehet Angela Merkel utódja
Németországban január 16-án eldől, ki követi Angela Merkelt a kormányzó CDU elnöki posztján. A győztes a párt kancellár jelöltje is lesz az őszi választásokon. A legesélyesebb jelölt Friedrich Merz, aki a migráció kérdésében szembemegy a kancellárral és támadja Merkel balra húzó liberális politikáját.
Merz a CDU értékközpontú konzervatív tagságához beszél és a felmérések szerint az elnökjelöltek versenyében ő vezet, de a CDU ifjúsági szervezete is őt támogatja – mondta Kiszelly Zoltán politológus, a Századvég politikai iskola tanára a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság adásában.
Két évtizede a Bundestagban volt a CDU frakcióvezetője, de 2002-ben eltávolították, mert felvetette, hogy a bevándorlóknak is tiszteletben kell tartaniuk a német hagyományokat, szokásokat.
A politikus ezután a magánszektorban folytatta. A világ egyik legnagyobb befektetési alapkezelőjének, a Blackrock németországi leányvállalatának felügyelőbizottságát vezette. Ezen felül a német-amerikai együttműködés egyik legfontosabb fórumának, az Atlanti-Híd alapítványának a vezetője lett.
Merz gyakran szóvá tette, hogy a Németországba 2015-ben érkező 1,5 millió emberből egymillió még mindig segélyen él.
Konzervatív értékrend, neoliberális gazdaságpolitika
A 65 éves politikus a hagyományos konzervatív értékeinek hangsúlyozásával a CDU jobboldali tagságát tudja megszólítani, ugyanakkor értelmezési teret hagy más megoldásoknak is.
Merz a párt gazdasági liberalizmust képviselő szárnyához tartozik. Támogatta a gazdasági deregulációt, a privatizációt.
Arra a kérdésre hogy ez a neoliberális politika hogy fér össze a konzervatív értékekkel, Kiszelly Zoltán felidézte, hogy a legszigorúbb megszorítások a szociáldemokrata Gerhard Schröder nevéhez köthetők. Csökkentette a szociális segélyeket, és olyan lépéseket vezetett be, amelyek a munkaerőköltségek csökkentésével segítette a német cégek versenyképességét.
Merz ezt a multiknak kedvező, kőkemény neoliberális politikát folytathatja, emellett a szociális piacgazdaság fontosságát is hangsúlyozza.
CDU elnökjelölti kampányának részét képezi egy modernizációs program, amelyben felgyorsítaná a digitalizációt, csökkentené a bürokráciát.
Támogatói arra számítanak, hogy egy hasonló áldozatvállalás később meghozza az eredményt – mondta.
Egy újabb hasonló intézkedéscsomaggal a többség jól járna, de lennének vesztesek is – vélte Kiszelly.
Kifejtette, hogy jelenleg zajló technológiaváltással egyre több munkás válik feleslegessé. Ezzel párhuzamosan egyre több német cég helyezi át termelését Kínába, vagy Magyarországra.
A másik két jelölt
A három jelölt között a legszürkébb Norbert Rötgen, a Bundestag külügyi bizottságnak vezetője. Korábban környezetvédelmi miniszter volt Merkel kormányában. Nem szívesen lenne kancellár-jelölt és ezt átengedné a bajor testvérpártnak Markus Södernek, aki közölte, hogy a szeptemberi választás után a Zöldekkel kötne koalíciót.
A harmadik jelölt Armin Laschet észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök. Kiszelly Zoltán elmondta, hogy a korábban gazdagnak számító tartomány, amely számos iparvállalat és bank központja volt mára leszakadóban van.
Laschet a liberálisokkal működik együtt tartományi miniszterelnökként és ezt tervezi országos szinten, ha ő lesz a CDU kancellár-jelöltje.
Korábbi beszámolók szerint Merkel Laschetet látná legszívesebben utódaként, többek között azért mert már több hete kijelentette, a merkeli hagyományokat fogja követni ha megválasztják.
A CDU elnökválasztás magyar szempontból is fontos. Németország Magyarország legfontosabb kereskedelmi partere. Angela Merkel pragmatikus politikája segített feloldani a jogállamisági kérdésekkel kapcsolatos vitákat. Amennyiben a német kormánypárt élére egy kevésbé pragmatikus politikus kerül, akkor uniós szinten is növekedhetnek a konfliktusok – vélte a politológus.
Forrás: hirado.hu/Kossuth Rádió