Hende: az első magyar óceánátrepülés egy ügy mellé állította a világ magyarságát

Az első magyar óceánátrepülés egy ügy mellé állította a világ magyarságát – jelentette ki Hende Csaba honvédelmi miniszter, Endresz György és Magyar Sándor történelmi repülésének 81. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen vasárnap Bicskén.
„Olyan teljesítmény volt, mint az Aranycsapat londoni 6-3-as sikere, vagy a vízilabdacsapat 1956-os olimpia győzelme Melbourne-ben a szovjetek ellen” – mondta.
A honvédelmi miniszter hozzátette, a két hadi pilóta – Endresz György és Magyar Sándor – álmodni merték, hogy átrepülhetik a „nagy vizet”, felhívhatják a figyelmet Trianon igazságtalanságára, és felhelyezhetik a térképre Magyarországot. Emlékeztetett rá, az ügy jó volt és jól képviselték azt. Vállalkozásuk fényesen sikerült, három világrekordot döntöttek meg.
Hende Csaba kiemelte, világraszóló teljesítményükhöz elengedhetetlen volt a kemény munka. „Napjainkban sem élünk könnyű időket, minden apró lépésért keményen meg kell dolgoznunk. Ha javítani akarunk helyzetünkön, akkor napról napra szívósan el kell végeznünk munkánkat. Amennyiben így teszünk, és merünk nagyot álmodni, akkor minden nehézségnek a szeme közé tudunk nézni” – fogalmazott.
1931. július 15-én repülte át első magyarként az Atlanti-óceánt Endresz György pilóta és az akkor már hat éve Kanadában élő Magyar Sándor navigátor. A repülőgépet az amerikás magyarok Magyar Óceánrepülő Bizottságának gyűjtéséből, főleg Szalay Emil magyar-amerikai üzletember pénzén vették, 22 ezer dollárért. A Lockheed-Sirius típusú egyfedelű gép szárnyainak fesztávolsága 14, hossza 9 méter, súlya 1600 kilogramm, motorja 420 lóerős volt, tartályába 2700 liter gazolin fért.
Az új-fundlandi Harbour Grace-ből indultak július 15-én délután 5 óra 20 perckor. A pilóták hajnalban érték el az európai partokat, az út Győrig eseménytelenül telt, ekkor azonban akadozni kezdett a motor üzemanyag-ellátása. További 70 kilométer megtétele után a vezeték eldugult, s bár még maradt 100 liter gazolinjuk, a hajtómű leállt. A gép siklórepülésben közelített a földhöz, s Bicske határában, Szár közelében egy kukoricásban landolt. 26 óra 20 perces repüléssel, 5770 kilométeres út után értek földet július 16-án. A helyszínen ma emlékmű áll.
Endresz és Magyar három rekordot döntöttek meg: parttól partig 13 óra 50 perc alatt repültek (az előző rekordot egy amerikai páros, Post és Gatty tartotta 15 óra 48 perccel), 250 kilométer/órás átlagsebességük több volt, mint korábban bárkié, s mindenki másnál mélyebben hatoltak a kontinens belsejébe.
Gépük, a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) nevét Rothermere lord javasolta, hogy ezzel is felhívják a figyelmet a trianoni béke igazságtalanságaira. A sajtómágnás angol főrend cikkeiben is kiállt a magyar ügy mellett, s 10 ezer dollárral támogatta Endreszék repülését. Horthy Miklós mindkét pilótát kitüntette, Endreszt szolgálaton kívüli őrnaggyá, Magyart szolgálaton kívüli századossá léptette elő, július 20-án Budapesten, a Hősök terén tízezrek ünnepelték őket.
Forrás: MTI