II. Kárpátalja Nap Brüsszelben

Szerző: | 2016.10.15., 11:43 | Világ

A második brüsszeli Kárpátalja Napot október 11-én szervezték meg az Európai Unió fővárosában.

A rendezvény házigazdája, Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő és a Balassi Intézet, a brüsszeli magyar nagykövetség kulturális szolgálata volt. Az idei rendezvény az 1956-os forradalom 60. évfordulójának jegyében zajlott.

Bocskor Andrea, a Fidesz-KNDP kárpátaljai származású európai parlamenti képviselője a megnyitón elmondta, kárpátaljai magyar képviselőként fontosnak tartja, hogy Európa szívében bemutassa Kárpátalja magyar közösségének múltját és jelenét, kulturális és tradicionális kincseit, színházművészetét, gasztronómiai sajátosságait, hisz a közösség megmaradásában az erős nemzeti identitás és a hagyományok jelentették és jelentik ma is a legfőbb megtartó erőt. Hozzátette: „’56 szellemiségét a legnagyobb megtorlások és a legkeményebb diktatúra sem irtotta ki a szívekből. Hiába tanították évtizedekig ellenforradalomként – meghamisítva a történelmet –, a lelkekben ott lapult a fájdalmas igazság, melyet a tévtanok sem tudtak elnyomni. A szabadságvágy és a tenni akarás mindig erősen élt a magyar nép szívében, bárhol is éljen a világon”.

Nagy Zoltán, Magyarország belgiumi nagykövete köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a kárpátaljai értékeket bemutató rendezvény immár hagyománnyá nőtte ki magát az Európai Unió fővárosában.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője megjegyezte, hogy a trianoni békediktátum után a legmostohább sors kétségtelenül a kárpátaljai magyarságnak jutott. A szovjet bejövetelt követően Kárpátalján a legkeményebb megtorlás következett be, amely az ott élő magyarság tizedelésével kezdődött. Hozzátette: „Kárpátalja maroknyi magyarsága a múltban és a jelenben is megtett, megtesz mindent nemzeti és kulturális értékei megmaradásának érdekében”.

Orosz Ildikó, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektor asszonya beszédében érzékeltette a szovjet hatalomátvételt követő kárpátaljai helyzetet, az ott élő magyarokban lappangó érzéseket: „1956 szelleme egy olyan Kárpátaljára érkezett, ahol a gondolat és szív a nemzettel együtt dobogott, csak a félelem volt nagyobb.  Az ifjúság Kárpátalja-szerte vállalta a felelősséget, és megtették, amit megtehettek, tetteikkel bizonyították, hogy ők a magyar nemzet része a Szovjetunió határain belül”.

A köszöntők után Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történésze a kárpátaljai levéltárak iratanyagain és a visszaemlékezéseken alapuló előadásában bemutatta az 1956-os forradalom kárpátaljai eseményeit, a szovjethatóságok válaszreakcióját és intézkedéseit a forradalom leverése érdekében.

A részletes előadást a kárpátaljai események résztvevőjével, Milován Sándorral történő beszélgetés követte. Milován Sándor szemtanúja és részese volt az 1956-os kárpátaljai eseményeknek, annak a szolidaritási mozgalomnak, amely a budapesti forradalommal párhuzamosan Kárpátalján is kibontakozott.  Visszaemlékezésében elmondta, édesapja a lágerben maradt, bátyját is elvitték, aki tüdőgyulladással tért haza, és nem sokkal hazatérése után elhunyt. Korosztálya azon nemzedék közé tartozott, akik édesapjukat, testvérüket, rokonaikat veszítették el a munkatáborokban, akik a megfélemlítést saját családjaikban tapasztalták.  Az 1956–ban szinte még gyerek, 16 éves Milován Sándor és társai tetteik súlyát akkor fel sem fogták, gyerekfejjel léptek fel a szovjet rendszer ellen. Az 1956-os kárpátaljai események oszlopos tagja hosszú, kemény kihallgatásokon ment keresztül.  Tárgyalása két napig tartott, az ellene felhozott vád röpiratterjesztés, rendszerellenesség volt. Négy év szabadságvesztésre ítélték, három évre röplapterjesztés miatt, egy évet a nála lévő revolverért és szablyáért kapott.

A II. Brüsszeli Kárpátalja Napot a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola színjátszó csoportjának színvonalas és megható előadása zárta. Gál Natália, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színművésze rendezésében a Szólnak a dobok című előadás dramatizált versek, visszaemlékezések formájában mutatta be az ’56-os forradalmat és mindazon érzéseket, amelyeket a határon túli magyarok éltek meg a rabsággal, elnyomással kapcsolatosan, továbbá felidézte azokat a fájdalmakat, amelyeket az 1950-es évek Magyarországa élt át.

Az idei Kárpátalja Nap azontúl, hogy az Európai Unió szívébe varázsolta a kárpátaljai magyar közösség helyi értékeit, és bemutatta a magyar nemzet nagyságát, összetartozását, méltó nyitánya is volt az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett brüsszeli rendezvénysorozatnak.

 

Bocskor Andrea EP-képviselő sajtószolgálata
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This