Ismét elmarasztalta Oroszországot az EJEB Navalnij miatt
Ismét elmarasztalta Oroszországot kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Alekszej Navalnij ügyében. Az ítélet szerint az orosz hatóságok 2014-ben jogszerűtlenül helyeztek több hónapra házi őrizetbe az ellenzéki politikust.
Az EJEB kimondta, hogy a Navalnij ellen elrendelt korlátozó intézkedésekkel Oroszország több pontját is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük a szabadsághoz és biztonsághoz való jogról, illetve a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkelyeket.
A Vlagyimir Putyin orosz elnök leghangosabb bírálójának számító politikus és testvére ellen egy állítólagos csalás ügyében indult eljárás, s ennek keretében 2014 februárjában házi őrizetbe helyezték, megtiltva számára a telefonálást és az internet használatát is.
A törvényszék megállapította: a házi őrizet elrendelése indokolatlan volt, különösképpen, hogy nem állt fenn a férfi szökésének veszélye, a további intézkedések, például kommunikációjának korlátozása pedig aránytalanok.
Ezen intézkedések célja nyilvánvalóan az volt, hogy korlátozzák Navalnij közéleti aktivitását – mutattak rá.
A strasbourgi bírák 22 665 euró (mintegy 7,3 millió forint) kártérítést és perköltséget ítéltek meg a panaszosnak.
A most kihirdetett elsőfokú ítélet ellen három hónapig még mindkét fél fellebbezhet.
A korrupcióellenes küzdelméről ismertté vált politikus üdvözölte és győzelemnek nevezte a döntést.
„Biztos vagyok abban, hogy ezen ítéletnek fontos következményei lesznek azok számára Oroszországban, akiket folyamatosan ilyen törvénytelenségeknek tesznek ki” – húzta alá.
Az Európa Tanács égisze alatt működő testülethez az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértésére hivatkozva lehet fordulni, amennyiben a panaszosok már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vettek, és nem jártak eredménnyel.
Az EJEB jogerős határozatai kötelezőek mind a 47 részes ország számára. Moszkva azonban korábban bejelentette, nem fogja elismerni az európai emberi jogi bíróság ítéleteit, amíg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében vissza nem kapja szavazati jogát, amelyet a Krím félsziget illegális elcsatolása miatt vontak meg 2014-ben.