Japán is szemet vetett Grönland természeti kincseire
Grönland már nemcsak Donald Trumpnak és az Európai Uniónak kell, Japán is bejelentkezett a kontinensnyi méretű szigetre.
Komoly diplomáciai villongásra emlékezhet az, aki követte, miképp fogadta Európa, hogy a Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként szemet vetett a dán királysághoz tartozó északi szigetre. A világ legnagyobb gazdaságai közül most még egy nézte ki magának Grönlandot.
A Nikkei Asia írta meg, hogy a japán kormány már ezen a nyáron megkezdheti a vizsgálatát annak, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a ritkaföldfémek és más stratégiai fontosságú ásványkincsek kitermelésére Grönlandon.
A Nikkei értesülései szerint Tokió célja, hogy segítse a japán vállalatokat a dán fennhatóság alá tartozó autonóm területen megvalósuló ritkaföldfém-projektekbe történő befektetésekben.
A japánok nem magukhoz csatolnák a szigetet, amelynek hovatartozásáról vita indult az USA és az EU között. Gazdasági jellegű behatolásról van szó. Mégpedig egy körülhatárolt területen, ami azonban a 21. századi világgazdaság egyik kulcsszektora, hiszen a modern technológiákhoz ritkaföldfémekre van szükség.
A távol-keleti lap elmagyarázza: a ritkaföldfém-beszerzési források diverzifikálása kiemelten fontos Japán számára, mivel a világ ritkaföldfém-termelésének mintegy 70 százalékát adó Kína tavaly exportkorlátozásokat vezetett be az Egyesült Államokkal fennálló diplomáciai feszültségek közepette.
Kína – amelynek az elmúlt évtizedekben semmi nem kerülte el a figyelmét, ha ritkaföldfémről van szó – már be is szállt a versenybe, csakhogy úgymond „diszkvalifikálták” az ázsiai országot. A svéd Kína-központ februári összefoglalója szerint: a Shenghe Resources fontos szerepet játszik Kína külföldi ritkaföldfém-stratégiájában – tulajdonrészt birtokol abban az ausztrál anyavállalatban, amelynek grönlandi leányvállalata rendelkezik a Kuannersuit (Kvanefjeld) ritkaföldfém-projektben kitermelési engedéllyel.
A Kuannersuit-projektet azonban határozatlan időre felfüggesztették azt követően, hogy a grönlandi kormány 2021-ben megtiltotta az uránbányászatot. A Kuannersuit lelőhelyen ugyanis a ritkaföldfémeket tartalmazó fő ásványok uránt is tartalmaznak, így az urán kitermelése a ritkaföldfém-bányászat elkerülhetetlen mellékterméke lenne. Az uránbányászat erős helyi ellenzése miatt kevés esély mutatkozik arra, hogy a projekt a közeljövőben előrelépjen.
Ezen túlmenően Kína tényleges jelenléte Grönlandon minimális. 2025-ben mindössze 66 kínai állampolgár volt bejelentett lakos a szigeten, szemben például 1110 filippínóval, 399 thaiföldivel és 118 Srí Lanka-i állampolgárral.
Egy japán tényfeltáró küldöttség tavaly novemberben felkeresett egy grönlandi földpátbányát, és arra a következtetésre jutott, hogy a bányászat a rendkívül hideg időjárási körülmények ellenére is megvalósítható. A következő lépésként a japán Fém- és Energiabiztonsági Szervezet (JOGMEC) geológusait küldik a térségbe – részletezi a Nikkei Asia.
A szakemberek tárgyalnak az autonóm grönlandi kormány tisztviselőivel, és felkeresik azokat a bányákat, amelyek ritkaföldfémek kitermelésére készülnek. A lelőhelyek méretének felmérése mellett a kitermelési költségeket is vizsgálni fogják.
A japán kormány illetékesei arra számítanak, hogy a grönlandi lelőhelyek diszpróziumot – amelyet elektromos motorokban használnak –, valamint akkumulátorgyártásban alkalmazott grafitot és más ásványkincseket tartalmaznak. A bányászat emellett tantál és nióbium kitermelését is lehetővé teheti, amelyek a félvezetőipar kulcsfontosságú alapanyagai.
Az amerikai földtani intézet (USGS) becslése szerint Grönland mintegy 1,5 millió tonna ritkaföldfémkészlettel rendelkezik, ami a világ nyolcadik legnagyobb ismert tartalékát jelenti, az emelkedő hőmérséklet és az olvadó jégtakaró pedig a jövőben megkönnyítheti a kitermelést.
A ritkaföldfém-bányászat Grönlandon egyelőre nem indult be igazán, bár amerikai és európai vállalatok már előkészítik projektjeiket. Japán cégek külföldi partnerekkel együttműködve kapcsolódhatnak be ezekbe a beruházásokba.
A fél EU-területű és bányászati szempontból jórészt még mindig feltáratlan Grönlandon kitermelhető ritkaföldfémek Japánba juttatása ugyanakkor továbbra is kihívást jelent. A japán kormány ezért olyan ellátási lánc kialakításában gondolkodik partnerországaival, amelynek részeként például az Európai Unión belül hoznának létre feldolgozóüzemet. A grönlandi kormány nyitott a japán állammal és vállalatokkal való együttműködésre. Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök tavaly novemberben a Nikkeinek nyilatkozva arra szólította fel Japánt – az Európai Unió és az Egyesült Államok mellett –, hogy vegyen részt a természeti erőforrások kitermelésében. Hangsúlyozta: azoknak az országoknak, amelyek csökkenteni kívánják függőségüket Kínától, együtt kell működniük Grönlanddal – olvasható a Világgazdaságban.
Forrás: hirado.hu