Kétezer éves szekérre bukkantak a régészek Pompejiben
Ezúttal egy kétezer éves szekérre bukkantak a régészek Pompejiben, ami korának „Lamborghinije” lehetett.
Díszes négykerekű, vasból, bronzból és fából készült szekeret találtak Pompejiben, amely a régészek szerint körülbelül kétezer éves lehet. A régészeti leletet egy gazdag római villa, a Civita Giuliana ásatásain tárták fel, az ókori város falaitól északra – írta a LiveScience tudományos hírportál.
A villa összeomló falai és teteje segítették megőrizni a szekeret a 21. századi régiségtolvajoktól, akik alagutakat ástak a helyszínen, amely majdnem elérte a szekeret – állítják az olasz kulturális örökségi minisztérium által kezelt Pompeji Régészeti Park munkatársai.
Úgy gondolják, hogy a gazdagon díszített szekér nem mindennapi használatra vagy mezőgazdasági szállításra készült, hanem közösségi ünnepeken és felvonulásokon használhatták.
Ez az első alkalom, hogy ilyen típusú ünnepi szekereket találnak Olaszországban – áll a közleményben.
A kivételes feltárásra és a szekér meglepően jó állapotára a régészek rácsodálkoztak. „Megdöbbentem” – mondta Eric Poehler, a Massachusetts Amherst Egyetem docense, aki az ókori Pompejiről írt a National Public Rádiónak.
Sok járműről írtam már, de ez egy Lamborghini, egy kivételesen díszes jármű – mondta Poehler.
Massimo Osanna parkigazgató elmondta, hogy a szekér „rendkívüli felfedezés az ókori világ ismereteinek előmozdítása érdekében”. Hozzátette: „a régebben már találtak Pompejiben közlekedésre használt járműveket, de hasonlót a Civita Giuliana szekérhez még nem.”
A Nápoly melletti Pompeji ősi városa akkor pusztult el, amikor a közelben a Vezúv vulkán kitört, Kr. e. 79-ben. A vulkánkitörés okozta pusztításban több mint harmincezer ember vesztette életét, és a várost körülbelül három méter vulkáni hamu fedte be.
Az eltemetett város egyes részeit az 1500-as évek végén fedezték fel, és a 18. században tudományos kutatásokat kezdtek a térségben.
A régészek szerint az újonnan előkerült szekér nagy része épségben maradt fenn, bár anyagai rendkívül törékenyek.
A szekér ünnepi stílusának görög eredete lehet. Díszítései között vannak olyan medalionok, amelyek szatírák és nimfák alakjait mutatják, és kapcsolatban állnak Erósszal, a szerelem istenével, Rómában Ámorként tisztelték.
„Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ez egy szekér lehetett, amelyet a házassággal kapcsolatos szertartásokhoz, a menyasszony új háztartáshoz vezetéséhez használtak” – írták a közleményben.
A Pompeji Régészeti Park ma már az UNESCO Világörökség része, amely 69 hektárnyi részen terül el, ebből még körülbelül 20 hektárnyi terület nincs feltárva.
A Civita Giuliana legújabb ásatásai azután kezdődtek, hogy a tolvajok alagutakat ástak egy elzárt területre, hogy az általuk illegálisan eladni kívánt régiségeket keressenek. A 2014-ben megkezdett rendőrségi vizsgálat végül több mint 140 gyanúsított letartóztatásához és mintegy 2000 ősi tárgy visszaszerzéséhez vezetett.
A 2017 óta végzett régészeti feltárások során kiderült, hogy a tolvajok kiterjedt alagúthálót vájtak a hamuba, és sok kulturális szempontból fontos műtárgyat loptak el vagy tettek tönkre.
A tudósok fotogrammetriával és lézeres szkenneléssel rögzítették a szekér és az azt körülvevő elemeket. A szekér maradványait a park laboratóriumába szállították, ahol a restaurátorok azon dolgoznak, hogy további vulkáni anyagokat távolítsanak el a szekér fémdarabjairól.
Forrás: hirado.hu