Lezuhant a műhold

A kiszolgált amerikai műhold szombat hajnalban áthatolt az atmoszférán, és széttört darabjai feltehetőleg Kanadában szóródtak szét a NASA szerint. Elképzelhető, hogy kanadai twitterezők e darabokat látták, amikor törmelékek lehullásáról számoltak be.

Okotoks annak a városnak a neve – a nyugat-kanadai Calgarytől délre – amely felett látták a lehulló törmelékeket.

A NASA 9 óra 46 perckor kiadott jelentése szerint a műhold a Csendes-óceán felett lépett be a légkörbe.

6 óra 20 perckor csapódott be?

Az Európai Űrügynökség (ESA) szóvivője a németországi Darmstadtban közölte, hogy a szervezet számítása szerint a műhold közép-európai idő szerint 6 óra 20 perckor csapódott be, de az amerikai társhivatal ezt még nem erősítette meg. A becsapódási területről csak annyit tudott mondani a szóvivő, hogy nem Európában van, hanem valószínűleg Észak-Amerikában.

A NASA számításai szerint közép-európai idő szerint szombat hajnalban, 5 óra 45 perc és 6 óta 45 perc között kellett becsapódnia a hattonnás műholdnak, de az amerikai űrkutatási hivatal nem tudta meghatározni, hogy darabjai hol szóródhatnak szét.

Korábban még arról szóltak a hírek, hogy Kanada kikerült a veszélyeztetett zónából

A NASA korábban még az közölte, hogy a veszélyeztetett zónából kikerült Kanada, és arra számítottak, hogy a roncsok egy széles sávban – Afrikában és Ausztráliában, valamint a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánon – szóródnak szét.

A bizonytalanságot az okozta, hogy a sűrű légkörben változott a műhold sebessége és mozgása, ezzel gyakorlatilag kiszámíthatatlanná téve a becsapódás pontos idejének és helyszínének meghatározását. A NASA közép-európai idő szerint péntek este közölte, hogy megváltozott a műhold pályája, és lassabban ereszkedik.

Az UARS 2005 óta nem üzemelt

Az Upper Atmosphere Research Satellite (UARS) távérzékelő műhold már 2005 óta nem üzemel. A műholdat 1991 szeptemberében a Discovery űrrepülőgép szállította a világűrbe és állította Föld körüli pályára.

Az 10,7 méter hosszú, 4,5 méter széles és körülbelül 6 tonna tömegű amerikai tudományos műhold legnagyobb „visszatérő” darabja várhatóan 136 kilogramm, az összes törmeléké pedig nagyjából 500 kilogramm tömegű lesz. A többi elég a légkörben – közölték a korábbi hírek.

A hatóságok azt ajánlják, hogy senki ne menjen húsz méternél közelebb egy esetleges roncsdarabhoz, mert mérgező gázok szabadulhatnak fel belőle. A szakemberek azonban nem győzik hangsúlyozni: egy a 3200-hoz az esélye annak, hogy bárkit is megsebesítsen a becsapódó részelemek valamelyike.

A műhold becsapódásáról szóló hírek élénken foglalkoztatták az amerikai közvéleményt, amiről a közösségi hálózatok gyakran humoros bejegyzései is tanúskodnak. A The New York Times című napilap idézte egy baltimore-i rabbi bejegyzését a Facebookról: „Nagyobb az esélyem arra, hogy eltalál a műhold egyik darabja, mint arra, hogy telitalálatot érjek el a lottón.”

A műhold feladata a földi felsőlégkör összetételének és a Napból érkező ultraibolya és látható fénysugárzásnak, valamint az ózonrétegnek a vizsgálata volt. A műhold küldetésének időtartamát a tervezők három évben adták meg, de hat műszere egészen 2005-ig működőképes maradt, így a tervezett három évből 14 év és 91 nap lett. Miután befejezte tudományos küldetését a 600 kilométeres magasságban lévő munkapályájáról, jóval alacsonyabb parkolópályára szállították le, és a végszakaszban 205-225 kilométeres magasságban keringett a Föld sűrű légkörébe belépni készülő műhold.

Forrás:manna.ro