„Malenkij robot” címmel kiállítás nyílt az Európai Parlamentben

A kárpátaljai magyarok 1944. évi sztálini elhurcolásának 70. évfordulója alkalmából „Malenkij robot” címmel kiállítás nyílt az Európai Parlament brüsszeli székházában december 2-án, kedden a késő délutáni órákban.
A kiállítást a beregszászi születésű Bocskor Andrea, az Európai Parlament Európai Néppárt frakciójának fideszes képviselő asszonya kezdeményezte, amelyre meghívást kapott az Európai Parlament valamennyi képviselője, Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletének munkatársai, a Magyar Nagykövetség rendkívüli követe, valamint egy 45 fős kárpátaljai látogatócsoport.
A kiállítás anyaga iránt nagy érdeklődést tanúsítottak az Európai Parlamentben. A magyarországi és határon túli magyar EP-képviselőkön kívül az Európai Unió több tagállamának EP-képviselői is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Kárpátaljáról a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a történelmi egyházak képviseltették magukat.
A rendezvényt Bocskor Andrea nyitotta meg, aki házigazdaként elmondta, hogy a kárpátaljai magyarok deportálásának 70. évfordulója alkalmából fontosnak tartotta, hogy a kiállítás létrejöjjön és annak segítségével az Európai Unió döntéshozóit is megismertesse a kárpátaljai magyar közösség XX. századi történetének egyik legtragikusabb eseményével, a málenykij robottal. A kiállítás anyagának elkészítésével kapcsolatban kifejtette, hogy a munka szakmai részének elvégzésére a Lehoczky Tivadar Intézet kutatóit kérte fel, mivel 2004 óta végeznek kutatásokat a témában. Nyitóbeszéde végén köszönetét fejezte ki a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek és a Fidesznek, hogy bizalmat előlegezve EP-képviselőnek jelölték s most így a külhoni, azon belül is a kárpátaljai magyar közösségért tevékenykedhet az Európai Parlamentben.
A kiállítás megnyitása után Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnökének a köszöntőbeszéde következett, aki felhívta a figyelmet, hogy 70 évvel ezelőtt egy olyan népirtás történt Kárpátalján, amelyről évtizedekig nem lehetett beszélni, s amiről igen keveset tudnak azok, akik az egykori Szovjetunió határain kívül születtek. – A „háromnapos munka” álságos jelszavába csomagolt deportálásnak sok kárpátaljai magyar esett áldozatul ártatlanul, az egykori szovjet vezetést azonban a mai napig nem vonták felelősségre. Az emberi jogok tisztelete ugyanakkor azt kívánja, hogy a világ más népei ellen elkövetett emberellenes bűncselekmények mellett ezt is elítéljük, s reméljük, hogy az Európa felé törekvő Ukrajna ezeket az ártatlanul meghurcolt tízezreket végre rehabilitálni fogja – zárta beszédét az alelnök úr.
Ezek után Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke köszöntötte a vendégeket, aki beszédében először is köszönetet mondott a Fidesznek, mert nemzeti elkötelezettségét nemcsak szólamokban, hanem tevőlegesen is bizonyította számos intézkedéssel, többek között azzal, hogy saját listáján helyet biztosított azoknak a külhoni magyaroknak, akik olyan országok területén élnek, melyek még nem tagjai az EU-nak. Mindemellett köszönetét fejezte ki Bocskor Andreának is, hogy a kárpátaljai magyar közösség hiteles képviselőjeként sokat tett ezen esemény megvalósulásáért. A továbbiakban a kiállítás tematikájára hívta fel a figyelmet, mely a napjainkban Kárpátaljának nevezett geopolitikai egység XX. századi sorsáról, a kommunizmus embertelen mivoltáról szól. Kárpátalja mai szervezeti egysége csupán 1944 óta létezik, addig az Magyarország szerves részét képezte egy évezreden át… Ezek után az elnök asszony kifejtette, hogy a kiállítás Kárpátalja területén végbement XX. századi hatalomváltások legembertelenebb korszakára, a vad kommunizmus kezdetére irányítja a figyelmet. 1944-ben, amikor még nem volt békeszerződés, nem ért véget a második világháború, az itt élők még magyar állampolgárok voltak, akik nem a harcmezőn, fegyverrel a kezükben kerültek kapcsolatba a szovjet hadsereggel. Saját falujukban, portájukon érte őket a világégés végkorszaka, és keresztény, törvénytisztelő, jóakaratú emberként mentek helyreállítani – ahogy ígérte a hazug új rendszer – a háború okozta károkat. Békés polgárként indultak a kijelölt helyekre és hadifoglyokká, számadatokká váltak, mert ebből is teljesíteni kellett a tervet, amit Sztálinnak jelentettek… Orosz Ildikó beszédének végén az Európai Unió döntéshozóinak figyelmébe ajánlotta, hogy az atrocitásokat elszenvedőktől Ukrajnában még senki sem kért bocsánatot, nem történt meg a rehabilitálásuk, s míg mindez meg nem történik, addig nem tekinthetjük lezártnak a XX. század történetét, nem építhetünk egy békésebb, új Európát.
A nyitóbeszédek után a kiállítás anyagát Molnár D. Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének kutatója mutatta be. Először is ismertette a kiállítás főcímét, a „málenykij robot” fogalmát, amely a 18 és 50 év közötti kárpátaljai magyar polgári lakosságnak, a régiót megszálló szovjet hatóságok általi 1944. évi deportálását jelöli. A továbbiakban a kárpátaljai magyarság XX. századi történetének e tragikus eseményét bemutató kiállítás tematikájára, szerkezetére tért ki, melynek során hangsúlyozta, hogy a kiállítás legfőbb célja az áldozatokról szóló megemlékezés, illetve a málenykij robot fogalmának minél szélesebb körben történő ismertetése. Végezetül köszönetét fejezte ki az EP Európai Néppárt Képviselőcsoportjának a lehetőségért és a támogatásért, valamint Bocskor Andrea EP-képviselőnek, aki a kiállítás ötletgazdája volt és irányította a projektet.
A kiállítás megnyitóján való részvétel mellett a kárpátaljai látogatócsoport megismerkedhetett az Európai Parlament működési elvével, a benne folyó képviselői munkával, az Európai Unió kialakulásának történetével Láng Péter, az Európai Parlament Látogatói és Szeminárium Osztálya magyar vezetőjének az előadása és a Parlamentárium, vagyis az Európai Parlament látogatóközpontjának a megtekintése révén. Személyesen találkozhattak Bocskor Andrea EP-képviselő asszonnyal, aki röviden bemutatta a parlamenti munkáját, azon belül is a Kulturális és Oktatási Bizottságban, illetve az EU–Ukrajna Parlamenti Együttműködési Bizottságba delegált küldöttségben folytatott tevékenységét. Végezetül a látogatócsoport tagjainak lehetősége volt Brüsszel belvárosi, azaz történelmi részének és a napóleoni háborúk korát véglegesen lezáró, waterlooi csata helyszínének megtekintésére is.
A kárpátaljai résztvevők nevében ezúton is köszönetünket fejezzük ki Bocskor Andrea EP-képviselő asszonynak a kiállítás sikeres megvalósításáért, az Európai Unió brüsszeli székhelyén tett látogatásunk megszervezéséért és további sikereket és kitartást kívánunk az Európai Parlamenten belüli képviselői munkájához.

Dobos Sándor,
a Lehoczky Tivadar Intézet kutatója