Már három halálos áldozatot követelt Szerbiában a nyugat-nílusi láz

Bár még csak néhány hete kezdődött a nyugat-nílusi láz szezonja néhány európai országban, köztük Magyarországon is többen megfertőződtek. A szomszédos Szerbiában már hárman is áldozatul estek a szúnyogok által terjesztett kórnak.

Már 56 fertőzött esetről tudnak az Európai Unióban

A szúnyogok által terjesztett betegséget Magyarországon eddig már öt embernél regisztrálták, emellett a hivatalos statisztikákba két fertőzött ló is bekerült. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) legfrissebb jelentése szerint az Európai Unióban eddig 56-an kapták el a kórt. A Magyarországgal szomszédos Szerbiában 41 esetet regisztráltak, a fertőzöttek közül hárman meghaltak.

Az ECDC jelentése szerint július 26-ig az Európai Unió tagországai közül Olaszországban 24, Görögországban 22, Romániában és Magyarországon pedig 5-5 fő betegedett meg a vírustól. A központ a lovak közötti nyugat-nílusi láz-járványról is beszámol, Magyarország mellett Görögországban és Olaszországban is fertőződtek meg állatok.

A hazai megbetegedések kezdetéről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) is beszámolt a honlapján. Idén a 28. héten diagnosztizálták az első nyugat-nílusi láz megbetegedést az Országos Közegészségügyi Intézet Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia-laboratóriumában. A hatvanadik életévét betöltött Fejér megyei betegnél a 27. héten kezdődtek a betegség első tünetei, majd agyvelőgyulladás alakult ki nála. A rendelkezésre álló információk alapján annyi bizonyos, hogy a beteg a lappangási időben nem járt olyan országban, ahol a nyugat-nílusi láz terjed, így megbetegedés nagy valószínűséggel hazai eredetű.

A fertőzések több mint 80 százaléka tünetmentes

A nyugat-nílusi lázról nemrégiben tájékoztatást nyújtott a hirado.hu-nak az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kórházhigiénés és Járványügyi Felügyeleti Főosztálya. A tájékoztató anyagból kiderült, hogy a nyugat-nílusi láz egy olyan fertőző megbetegedés, amelyet a Flavivírusok családjába tartozó vírus, a nyugat-nílusi vírus (West-Nile virus – WNV) okoz. A kórokozót főként különböző madárfajok hordozzák magukban. A nyugat-nílusi lázat Európában eddig több mint tíz vadonélő madárfajban azonosították. Emlősökből jóval ritkábban mutatták ki eddig: lovak és az ember kivételével csak néhány rágcsálófajban fedezték fel. A madarak között, valamint madárról emberre és állatra szúnyogcsípés útján terjed.

A betegség járványügyi jellemzői alapján az emberi megbetegedések szezonja Európában július közepén kezdődik és október végéig tart – mondta el a főosztály egyik munkatársa. A fertőzések 80-85 százaléka tünetmenetes formában zajlik. Az esetek 15-20 százaléka jár klinikai tünetekkel, amelyek egy része hasonlít egy enyhébb lefolyású influenzára.

Jellemző tünetei a láz, fejfájás, izomfájdalom, de gyomor- és bélrendszeri tünetek, valamint nyirokcsomó megnagyobbodás is előfordulhat. Súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek agyvelőgyulladás, agyhártyagyulladás formájában, ezek leggyakrabban az idős betegeket érintik.