Mogherini: az EU együttműködésre szólítja fel Oroszországot

Az Európai Unió aggodalmát fejezi ki az Oroszország és Ukrajna között kialakult konfliktus miatt és arra szólítja fel Moszkvát, hogy működjön együtt a feszültség enyhítése érdekében – idézte brüsszeli keltezésű tájékoztatásában Federica Mogherini, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője szavait az EU külügyi szolgálata (EEAS) csütörtökön.

A tájékoztatás szerint Mogherini az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) külügyminiszteri tanácsának csütörtöki milánói ülésén megbeszélést folytatott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
A találkozó alkalmával a főképviselő az orosz-ukrán konfliktus mellett a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezései betartásának fontosságát hangsúlyozta. Aláhúzta, a szerződés teljes körű betartása kulcsfontosságú nem csak Európa, hanem az egész világ biztonsága és békéje szempontjából.

A szíriai konfliktussal kapcsolatban Mogherini a lendület fenntartásának fontosságára hívta fel a figyelmet az Európa Tanács által megalkotott, az erőszak megelőzését, az áldozatok védelmét és az elkövetők büntetlenségének megszüntetését célzó úgynevezett isztambuli egyezmény rendelkezéseinek betartása érdekében.
Mint közölték, a főképviselő megbeszélést folytatott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, amelyen áttekintették Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosban kialakult helyzetet különös figyelemmel a lefoglalt három ukrán hadihajó és a fogvatartott 24 fős legénység sorsára.

Mogherini kijelentette, az EU növelni kívánja a dél-keleti ukrán területeknek nyújtott támogatását, amelyeket gazdaságilag érinti a hajózás orosz akadályozása a Kercsi-szorosban. Megerősítette, hogy az Európai Unió továbbra is elítéli a Krím és a Szevasztopol illegális orosz annektálását, és továbbra is teljes mértékben támogatja Ukrajna területi egységét és önállóságát.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezette be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését.