Polgári-zöld koalíciós kormány alakult Írországban
Micheál Martint, a centrista Fianna Fáil párt vezetőjét választotta Írország miniszterelnökévé a dublini parlament szombaton, egy nappal azután, hogy a koalíciós megállapodásra lépett három párt tagsága nagy többséggel megszavazta az egyezséget, véget vetve a február 8-i előrehozott parlamenti választások óta tartó politikai bénultságnak.
A szombati szavazást a koronavírus-járvány nyomán elrendelt távolságtartás miatt nem a parlament épületében, hanem egy koncertteremben tartották.
A hárompárti koalíciós megállapodást június 15-én írták alá a centrista Fianna Fáil, a kereszténydemokrata Fine Gael és a Zöld Párt vezetői, ezt a megegyezést kellett elfogadnia tagságuknak, amely mindhárom párt esetében zöld utat adott a politikai frigynek.
A megállapodás értelmében az ötéves mandátum első felében a Fianna Fáil élén álló Micheál Martin tölti be a miniszterelnöki tisztséget, majd őt a Fine Gaelt vezető Leo Varadkar, a jelenlegi – ideiglenes – miniszterelnök követi 2022-ben.
A polgári-zöld koalíciós kormány létrehozása Írországban történelmi eseménynek számít. Ez idáig a Fine Gael és a Fianna Fáil egymást váltva kormányozta az országot.
A két jobbközép pártnak azonban ezúttal nem volt más választása mint hármas koalícióra lépni. Hiszen a több mint négy hónappal ezelőtti választások eredményeként a 160 fős törvényhozásban a Fianna Fáil 38 képviselői mandátumot szerzett, a baloldali nacionalista Sinn Féin párt pedig mindössze eggyel kevesebbet, 37-et.
A kormányzó Fine Gael pártnak 35 képviselője lett a parlamentben. Így ahhoz, hogy a Sinn Féint távol tarthassák a kormány rúdjától, szükségük volt a zöldek 12 képviselőjének a támogatására.
Leo Varadkar, aki 2022-ig a miniszterelnök-helyettesi tisztséget fogja betölteni, beszédében úgy fogalmazott, hogy „véget ért a polgárháború” a két konzervatív párt között.
A baloldali nacionalista Sinn Féinnel minden jelentősebb erő kizárta az együttműködést annak múltja miatt, főképpen azért, mert a több évtizedes terrorhadjáratot folytató Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya volt.
Székfoglaló beszédében Martin azt ígérte, hogy kormánya tevékenységének középpontjába a koronavírus elleni küzdelmet állítja.
A járvány 1730 írországi halálos áldozatára utalva azt mondta, nincs kétség afelől, hogy az új kormány „legfontosabb tevékenysége” ez lesz, tekintettel az
Írországot valaha érő „leggyorsabban terjedő recesszióra”. Emellett a lakás- és egészségügyet, valamint az éghajlatváltozás lassítását nevezte meg a legsürgetőbb feladatok között.
Eamon Ryan, a Zöld Párt vezetője azt mondta, hogy az új kormány fel fog lépni a palesztin nép jogaiért, támogatni fogja a fenntartható fejlődési célok elérését, és biztosítani fogja, Írország biztonságos ország legyen a menekültek számára.
A két konzervatív párt a Zöldek javára engedményt tett, amelynek értelmében évente 7 százalékkal csökkenteni fogják a szén-dioxid-kibocsátást Írországban.
Mary Lou McDonald, az ellenzéki Sinn Féin elnöke ellenben arról beszélt, hogy a koalíciókötéssel a három párt megtagadta azt a „változást”, amelyre az írek a február 8-i választásokon szavaztak.