Putyin a hiperszonikus fegyverek elleni védelem kifejlesztését sürgette
Oroszországnak mindenki más előtt kell rendelkeznie a hiperszonikus fegyverek elleni védelemmel – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a haderő és a hadiipar fejlesztéséről hétfőn Szocsiban megtartott tanácskozáson.
„Tökéletesen tisztában vagyunk önökkel azzal, hogy ilyen (hiperszonikus, az ötszörös hangsebességet meghaladó) fegyvere rajtunk, Oroszországon kívül még senkinek sincs a világon. De ugyanilyen tökéletesen tisztában vagyunk azzal is, hogy a világ vezető országaiban ez a fegyver hamarosan megjelenik” – mondta az orosz államfő.
„És számunkra úgy lesz jobb, ha számukra már késő lesz. És mit jelent az, hogy számukra már késő? Ez azt jelenti, hogy az ilyen típusú fegyverzetek elleni védelemnek nálunk előbb kell megjelennie, mint amikor a hiperszonikus fegyvereket hadrendbe állítják az általam említett hadseregekben” – tette hozzá.
Úgy vélekedett, hogy tervszerűen ütemezett, minőségi munkavégzés esetén a cél elérhető.
Putyin elmondta továbbá, a korszerű háborús konfliktusok elemzéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a légi és űrerő fejlesztésének egyik prioritása távlati légvédelmi rendszerek kifejlesztése. Sürgette fegyveres erőknek a legkorszerűbb nagy és kis hatótávolságú Sz-400-as légvédelmi rendszerekkel való következetes felszerelését. Fontosnak nevezte, hogy a hadiipar biztosítsa a fegyveres erők olyan új haditechnikával való felfegyverzését, amely hatékonyan ellenáll a valószínű ellenfél légi támadóeszközeinek, beleértve a hiperszonikus fegyvereket is.
Elmondta egyebek között, hogy Oroszországban tavaly decemberben hadrendbe állították a Kontejnyer típusú horizonton túli felderítő rádiólokációs állomást, amely lehetővé teszi a Nyugat-Európa és a Közel-Kelet feletti légtér nagy részének megfigyelését. Feladatként nevezte meg az olyan eszközök kifejlesztését, amelyek célja a légi és a világűrből érkező potenciális fenyegetés elhárítása.
Az orosz vezető felszólította a katonai és hadiipari szakértőket, hogy a tervezésnél vegyék figyelembe a világ katonapolitikai helyzetében végbement változásokat, egyebek között azt, hogy az Egyesült Államok kilépett az európai szárazföldi telepítésű közepes- és rövid hatótávolságú nukleáris rakéták megsemmisítéséről szóló orosz-amerikai INF-szerződésből.