Ratifikálta az EP Koszovó társulási megállapodását

A strasbourgi igen azt jelenti, hogy ezután már csak az uniós állam- és kormányfőkön múlik, mikor kötik meg az egyezményt, amely alapján a nyugat-balkáni állam az EU-hoz igazítja a jogrendszerét. Cserébe az EU kilátásba helyezte a vízumliberalizációt, aminek talán még útjában állhat az, hogy öt uniós ország – köztük Románia, Szlovákia és Spanyolország – nem ismeri el önállóként a véres konfliktus után szuveréné vált legszegényebb balkáni államot.

A képviselők közül 486 szavazott a megállapodás mellett, 102 ellene, 81 pedig tartózkodott. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a megállapodás fontos első lépése Koszovó európai integrációjának. „Most először lép szerződéses kapcsolatba az EU és Koszovó” – hangsúlyozta Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő. „Ezek után a szerződésnek késedelem nélkül hatályba kell lépnie. Ez nagyon fontos és kedvező jelet küld majd a koszovói polgároknak és a gazdaságnak. A megállapodás végrehajtása segíti majd a reformfolyamat intézményesülését” – mondta a képviselő, hozzátéve, hogy hozzá fog járulni a régió stabilizálásához is.

Az EP jóváhagyása után az Európai Unió Tanácsa hivatalosan is megkötheti az egyezmény, amely ezt követően léphet életbe. A megegyezést, amely szoros politikai, gazdasági és kereskedelempolitikai együttműködést alapoz meg az Európai Unió és a legszegényebb balkáni ország között, még október végén írták alá. A dokumentumot egy héttel később a pristinai parlament is jóváhagyta.

Koszovó a megállapodás alapján fokozatosan az uniós normákhoz igazítja jogrendszerét, ellentételezésként pedig az EU kilátásba helyezte a vízumliberalizációt. A megállapodás azt is lehetővé teszi, hogy Koszovó vámmentesen exportálhasson az unióba. A Szerbiától való függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltott, zömmel albánok lakta Koszovó állami önállóságát Szerbia mindmáig nem ismerte el, de az Európai Unió közvetítésével éveken át folytatott egyeztetéseken ennek ellenére sikerült jelentős mértékben normalizálni Belgrád és Pristina viszonyát.

A Nyugat-Balkán országai Koszovó kivételével már mind megkapták az uniós vízummentességet. Önálló államként azonban öt uniós tagország – Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia – sem ismeri el.