179 éve született Arany László
Százhetvenkilenc éve, 1844. március 24-én született Arany László költő, műfordító, esszéíró, akadémikus, a Kisfaludy Társaság tagja, Arany János fia.
Arany László 1844. március 24-én született Nagyszalontán, Arany János és Ercsey Julianna második gyermekeként. A szalontai piac baloldalán emelkedő Varga-féle házban laktak, amely egyúttal jegyzői lakul is szolgált.
Az éles eszű fiút körülményei egyszerre szárnyaltatták és nyomasztották.
Négyéves, amikor keresztapja, Petőfi verset ír hozzá, amivel a kisfiút beemeli az irodalomba. 1851 őszén szüleivel Nagykőrösre költözött, itt végezte az elemit s a gimnáziumot, ahol édesapja irodalmat, poétikát és
klasszikus nyelveket tanított.
A jogásznak induló Arany László tizennyolc éves fővel, nénjével, Juliskával együtt, népmesekutató útra indult Erdélybe.
A Székelyföldön gyűjtött népmeséket 1862-ben Eredeti népmesék címen adta ki.
Gyulai Pál véleménye szerint övé a legjobban elbeszélt népmesék egész sora, a Babszem Jankó vagy az aranyhajú királykisasszony, netán Gagyi gazda története.
Jogot tanult, s közben apja második folyóiratába, a Koszorúba fordított, beszámolókat, kritikákat adott közre. Több utazást tett, a leghosszabb időt Angliában töltötte.
1866-tól a Csengery Antal vezette Földhitel Intézet munkatársaként tevékenykedett, az intézménynek másfél évtized múlva egyik igazgatója lett. A Budapesti Szemle állandó munkatársaként történeti, társadalmi, nyelvészeti, irodalmi tanulmányokat, cikkeket jelentetett meg. Az Elfrida című humoros elbeszélő költeménye
sikeres költővé tette, s a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1872-ben írta meg élete főművét, A délibábok hősét, amellyel a Kisfaludy Társaság pályázatán – szappanbuborék jeligével – pályadíjat nyert.
Nevéhez fűződik még egy mesegyűjtemény, néhány vers, és számos fordítás (például Shakespeare, Moliére) fűződik. Arany László rendezte apja hátrahagyott iratait és levelezését. Két kötetben állította össze a hátrahagyott műveket, részletes előszót ír hozzájuk, majd újabb két kötetben adta ki Arany János levelezését.
Mindössze hét évvel élte túl apját. 54 éves korában tífuszt kapott, 1989. augusztus 1-jén halt meg. Arany Lászlót apja mellé temették a Kerepesi úti temetőbe.
Forrás: MTI
Nyitókép: Strelisky Lipót