70 éve hunyt el Bajor Gizi

Szerző: | 2021.02.12., 18:14 | Kultúra

Fotó: Nemzeti Fotótár/Magyar Fotó: Várkonyi László

A két háború között nem volt ünnepeltebb színésznője a budapesti színházaknak Bajor Gizinél. S bár elég sok fekete-fehér filmben is láthatta a közönség, igazán nagyot színpadon alkotott. Legendás szerepeiről mai napig beszélnek, pedig már hetven éve nincs köztünk.

Bajor Gizi jómódú családba született Beyer Gizella néven 1893. május 19-én. A Gizi elnevezést még Szentesy Lajostól, a színiakadémia főtitkárától kapta, és később vezetéknevét is magyarosította.

Szüleinek, Beyer Marcellnek és Valencic Ágnesnek a Kálvin téren volt kávéháza, Gizi pedig már tizenévesen elhatározta, hogy színésznő lesz.

Gizi az angolkisasszonyoknál nevelkedett, majd a család anyagi összeomlása után a színitanodában próbálkozott. A családja elől eltitkolta, hogy elment a felvételire, ahol Szép Ernő egyik versét szavalta el.

Így került 1911-ben a Színművészeti Akadémiára, ahol 1914. március 28-án vizsgázott Szigligeti Nőuralomjában. Többek közt Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványa volt.

Nagy sikert aratott, és a Vígszínház szerződést ajánlott neki azonnal, de Tóth Imre nem engedte, megtartotta a Nemzeti Színháznak, és első fellépése a Kicsinyek című vígjátékban volt. A fiatal Bajor Gizi fő támogatója Csathó lett, és Hevesi Sándor igazgatósága alatt vált valódi dívává, egymást érték a jobbnál jobb szerepek.

A színésznő a húszas évek végére valódi sztár lett, mindenki azért járt a Nemzetibe, hogy őt láthassa. Virágkorában olyan szerepeket játszhatott el, mint Nóra Henrik Ibsen darabjában, Kleopátra Shakespeare Antonius és Kleopátra című művében vagy Lady Milford Schiller Ármány és szerelem drámájában.

Bajor Gizi néhány filmszerepben is feltűnt, de saját bevallása szerint a színpadon tudott igazán érvényesülni.

Művészetéről így vallott:

Érdekes, hogy engem, bármilyen szerepről essék is szó, legyen az nehéz vagy könnyű, mindig kimondhatatlan öröm tölt el s tiszta nemes szándékú ambíció ragad meg, s készít elő minden szerepemre. A jó színművésznek kitűnően kell ismernie az életet, nem szabad félnie, gyámoltalannak lennie, ha előtte a játszandó szerep új, nem ismert érzést vagy tartalmat mutat. Legyen az kétségbeesett sírás, riadt sóhajtás, sikoltó harag, impozáns erő, madárszívű hang, bölcs fukarság, franciás szellemesség, avagy skót darabosság, vagy támadó szenvedélyt játsszál is véres marású gondolatokkal, vagy talán ha az ördög aranyait csillogtatod is kezedben!

Bajor Gizi élete során összesen háromszor ment férjhez, ám utolsó házassága szörnyű tragédiába torkollott. Harmadik férje Germán Tibor fül-orr-gégész specialista lett, aki a saját feleségét is kezelte, mivel Bajor Gizi élete utolsó éveiben állítólag megsüketült az egyik fülére.

Kolléganője, Gyurkovics Zsuzsa elmondása szerint ez nem akadályozta meg abban, hogy a színpadra lépjen, az egyik fellépése során például tükröt tartott maga elé, és így a háta mögött álló száját figyelve tudta nyomon követni, hogy hol tart éppen az előadás.

A végzetes napon, 1951. február 12-én Germán Tibor a szokásos vitamininjekció helyett halálos adag morfiumot adott be feleségének, mivel egy ideje már betegesen rettegett attól, hogy Bajor Gizi teljesen megsüketül.

Vajon közös elhatározásból történt a tragédia vagy Germán Tibor döntött úgy az adott helyzetben, hogy nincs több kiút számukra?

Erre utalhatna, hogy Germán például röviddel a történtek előtt receptlapokra megírta végakaratát. Eszerint pályatársaira hagyja orvosi berendezéseit, felosztja pénze egy részét, és a végére odabiggyeszti, hogy egyébként: „Minden Gizié”!

Egy másik vényre ezt írta: „Gizuska drágám, nagyon szeretlek, imádlak! Vigyázz magadra, mintha melletted lennék! Családi rendelkezésem nincs: ismered intencióimat!

Egy harmadik lapon pedig: Betegen sem dolgozni, sem élni nem lehet, Bajor Gizi, Germán Tibor.

Bajor Gizi halálának híre az egész országot megrázta. Utolsó útját a Nemzeti Színház előcsarnokától a Farkasréti temetőig ibolyák borították.

Főbb szerepei:

  • Annuska (Gárdonyi Géza)
  • Erzsébet (Bródy Sándor: A dada)
  • Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
  • Titánia (Shakespeare: Szentivánéji álom)
  • Sárika (Zilahy Lajos: Süt a nap)
  • Fruzsina (Zilahy Lajos: Zenebohócok)
  • Minna (Gotthold Ephraim Lessing: Barnhelmi Minna)
  • Anna (Dario Niccodemi: Hajnalban, délben, este)
  • Leila (Szép Ernő: Azra)
  • Zília (Heltai Jenő: A néma levente)
  • Cecile (Herczeg Ferenc: Kék róka)
  • Donna Diána (Moreto)
  • Magdi (Bókay János: Négy asszonyt szeretek)
  • Ásvayné ( Harsányi Zsolt: A bolond Ásvayné)
  • Gauthier Margit (Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy)
  • Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
  • Diana grófnő (Lope de Vega: A kertész kutyája)
  • Anna (Tolsztoj–Volkov: Karenina Anna)
  • Lady Milford (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem)

Díjai:

  • A Nemzeti Színház örökös tagja (1925)
  • Corvin-koszorú (1930)
  • Szabadságrend (1945)
  • Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1947)
  • Kossuth-díj (1948)
  • Kiváló művész (1950)

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This