Felhangolva: interjú Bíró Ágnessel

Az idei Virtuózok előválogatóján nyolc kárpátaljai fiatal is részt vett, ahol a megmérettetés eredményeképpen ketten jutottak tovább és hárman kaptak különdíjat. Most egy kis sorozat keretében bemutatjuk a nyolc fiatal tehetséget, akik mesélnek arról, milyen helyet foglal el a zene és a hangszer az életükben, valamint a felejthetetlen budapesti utazásról is mesélnek.

 Hány éves vagy, és hány éve zongorázol?

Tíz éves vagyok, és 4 éve kezdtem el zongorázni.

Korán kezdted a zenélést. Te szeretted volna, vagy a szüleid javasolták?

Én akartam, és én választottam ki a hangszert is.

Miért pont a zongora?

Kiskoromban volt egy kis zongorám, állandóan játszottam azon, és nagy vágyam volt, hogy megtanuljak egy igazi, nagy zongorán játszani.

Akkor talán te voltál a Virtuózok egyik legfiatalabb versenyzője?

Volt még rajtam kívül több tízéves lány is a kárpátaljaiak között.

Amikor meghirdették a versenyre való jelentkezést, akkor a tanárod szólt, hogy mehetsz vagy te kérted?

Én is akartam, és a tanárom is javasolta.

Mennyire ismerted korábban a Virtuózokat?

Ismertem, láttam a tévében, és már gondoltam is arra, hogy jó lenne részt venni rajta.

Beszéljünk egy kicsit az utazásról. Ki kísért el téged Budapestre?

Barna Szvetlána, a zongoratanárom és anya.

Hogy érezted magad ott? Milyen volt ez a kiruccanás számodra?

Nagyon jó volt. Pénteken indultunk, majd szombaton mentünk a mesterkurzusra, ahol Eckhardt Gábor híres zongoraművésszel is találkoztunk. Nagyon vicces volt az óra, de közben nagyon sokat tanultam. A tanár közvetlen volt, kedves, sok érdekességgel ismertetett meg. Ellátogattunk a zeneakadémiára, ahol a Concerto Budapest Hegedűgálán vettünk részt. Nagyon érdekes volt és izgalmas. Azelőtt megnéztük a Zene Házát, ahol dr. Batta András, a Zene Háza megálmodója fogadott bennünket, és körbevezetett az épületben. Sok mindent kipróbáltunk.

A versenyen izgultál?

Nem, annyira nem. Fellépés előtt egy picit. Amikor kiléptem a színpadra, akkor elmúlt.

Milyen darabokkal készültél a versenyre?

G. F. Händeltől az Allemande d-moll, V. Koszenkótól a Humoreszk, valamint S. Szokolaytól a Hüvelyk Matyi.

Te voltál a verseny egyik különdíjasa, ugye? Ez mit jelentett számodra?

Nagyon örültem neki. Végülis a zongorajátékért kaptam. Nem jutottam tovább, de kiemelték a teljesítményemet. Ezzel arra biztatnak, hogy érdemes folytatnom, a továbbiakban sem engedik el a kezem.

És neked milyen terveid vannak a zenével kapcsolatban? Szeretnéd a jövőben folytatni?

Igen. Zongoraművész szeretnék lenni.

Akkor összességében ez egy nagyon jó élmény volt számodra, amely megerősítette benned a zongorázás iránti lelkesedésedet…

Igen, és szeretném megköszönni felkészítőtanáromnak, Barna Szvetlánának, a Genius Jótékonysági Alapítványnak, a Zenevarázs képzésnek és Várnagy Andreának, hogy lehetővé tették számomra ezt az élményt.

Fehér Rita

Kárpátalja.ma

Kapcsolódó:

Felhangolva: interjú Kláriková Zsófiával

Felhangolva: Interjú Seres Leilával

Felhangolva: Interjú Kláriková Zsófiával

Nagy sikerrel szerepeltek a kárpátaljaiak a Virtuózok tehetségkutatón