102 éve hunyt el Gárdonyi Géza
102 éve halt meg Gárdonyi Géza magyar drámaíró, író, költő, pedagógus, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Gárdonyi a magyar irodalom kiemelkedő alakja, olyan híres regények szerzője, mint az Egri csillagok, az Ida regénye vagy A láthatatlan ember.
Ziegler Géza néven született 1863. augusztus 3-án Agárdpusztán, Gárdonytól nem mesze. Anyakönyvében Gárdony szerepel születési helyének, ezért vette fel később írói névként a település nevét. Apja, Ziegler Sándor Mihály száz származású, polgári evangélikus családból való volt. Apja lázadó természete miatt sokszor került összetűzésbe, így a család gyakran költözött.
Az ifjú Ziegler Géza Egerben tanult a tanítóképző líceumban. Szőlősgyörökben sokat olvasott, műkedvelő előadásokat rendezett, de szervezett dalárdát, volt kántor és tűzoltó is.
Gárdonyi 1881-től Karádon segédtanítóként kereste a kenyerét. Közben népiskolai tanítói oklevelet szerzett. A tanítás nyomasztóan hatott rá, az írás felé fordult.
1885-től a pécsi Dunántúl nevű lap külső munkatársaként kezdett dolgozni. Megnősült, felesége Csányi Márta lett, akivel Győrbe költöztek. Hét évnyi házasságuk alatt négy gyermekük született, mígnem 1892-ben elváltak. 1897-től haláláig Egerben élt. Egerben írta meg leghíresebb alkotásait.
A Gárdonyi Géza álnevet 16 éves kora óta használta. Jelentős újságírói karrierje volt, a hírnevet az Egri csillagok című regénye hozta meg. Hatalmas életművet hagyott maga után, amelyekből a regényei voltak a legjelentősebbek: Egri csillagok (1901), A láthatatlan ember (1902), Az öreg tekintetes (1905), Dávidkáné (1907), Isten rabjai (1908), Ida regénye (1924, posztumusz).
Írt verseket, színpadi műveket, elbeszéléseket, meséket, naplót, esszéket, önéletírásokat. Műveit több nyelvre lefordították, legtöbbet fordított regénye az Egri csillagok, A láthatatlan ember, az Ida regénye és az Isten rabjai.
Gárdonyi Géza 1922. október 30-án hunyt el. Eger vár bástyáján temették el.
Sírján ez a felirat áll:
Csak a teste.