Vivaldi

346 éve született Antonio Lucio Vivaldi

Háromszáznegyvenhat éve, 1678. március 4-én született Antonio Lucio Vivaldi olasz barokk kori zeneszerző, hegedűs, zenepedagógus, impresszárió és pap.

Vivaldi Velencében látta meg a napvilágot. Zenélni apja tanította, akivel gyakran léptek fel közösen.

Antoniót 25 évesen pappá szentelték, de gyenge egészsége miatt két év múlva felhagyott a misézéssel. Egy évvel később az egyházi szolgálatból is kilépett, de a hajszínére utaló prete rosso (vörös pap) ragadványnév élete végéig elkísérte.

1706-ban a Pio Ospedale della Pieta leányárvaház hegedűtanára lett. Az árvák egyre elismertebb zenekara számára komponálta első műveit, majd később concertói, kantátái és egyházzenei munkái java részét. 1716-ban megkapta a koncertmesteri címet, és a San Marco szólóhegedűse is lett. Ezekben az éveiben született szerzeményeinek nagy része.

1718-tól egyre többet utazott, de a Pieta továbbra is fizette, cserébe havonta két concertót szállított, és velencei tartózkodása idején legalább négyszer próbálnia kellett a zenekarral.

Később zenéje „kiment a divatból”, ezért Bécsbe ment, hogy III. Károly udvari komponistája legyen. A király azonban nem sokkal később meghalt, így a jövedelem nélkül maradt Vivaldi kéziratainak kiárusításából tartotta fenn magát. 1740-ben megbetegedett, s a császárvárosban hunyt el 1741. július 28-án. Teste jelöletlen sírban nyugszik.

Az csak a legendák világába tartozik, hogy temetésén az ifjú Haydn is ott énekelt a kórusban.

A balszerencse halála után is üldözte, saját kezűleg írt kottáinak 27 kötete szétszóródott, neve feledésbe merült. Kéziratainak óriási gyűjteménye csak 1927–1930 közt került elő, s maga Vivaldi csak a múlt század közepén került vissza a zenei köztudatba.

Az igazsághoz tartozik, hogy műveinek még ma is csak töredéke csendül fel a koncerttermekben.

A rendkívül termékeny komponistának mintegy 770 szerzeménye ismeretes (de jóval kevesebb maradt fenn), 46 operát, számos egyházi tárgyú alkotást, több mint 90 vonós szonátát, közel 500 versenyművet komponált.

Az akadémikus formákkal szakítva képes volt nemcsak a bennfentesek szűk köre, hanem a szélesebb közönség által is élvezhető darabokat írni. A műveiből áradó öröm népszerűségének fő titka.

Műveit ma már zeneterápiás célokkal is felhasználják.

Hegedűversenyeinek legcsillogóbb darabja A négy évszak. Ez a leíró jellegű muzsika az első valódi programzene, amellyel Vivaldi hagyományt teremtett.

Nyitókép: Wikimedia Commons

Az mti.hu nyomán

Kárpátalja.ma