Dsida Jenő

87 éve hunyt el Dsida Jenő

Nyolcvanhét éve hunyt el mindössze 31 éves korában Dsida Jenő költő.

Dsida Jenő 1907. május 17-én született Partiumban, Szatmárnémetiben. Eredeti neve Binder Jenő Emil. Édesapja, Dsida Aladár, az osztrák-magyar hadsereg mérnökkari tisztje, édesanyja, csengeri Tóth Margit földbirtokosok lánya volt.

A költő tanulmányait szülővárosában, Budapesten és Beregszászban végezte.Az érettségi után Kolozsváron beiratkozott a jogi karra, de nem szerzett oklevelet.

Életének meghatározó időszaka volt úgy a Nagy Háború, mint a román megszállás.

Édesapja orosz hadifogságba került, nagybátyja Galíciában esett el. A fogság után Dsida Aladár az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője lett.

Dsida Jenőt Benedek Elek fedezte fel.

1923-tól a Cimborában publikálta verseit és műfordításait. 1927-től a Pásztortűz irodalmi lapot szerkesztette. 1928-tól Abafáján egy éven át a báró Huszár család házitanítójaként működött. Ezután az Erdélyi Helikonnál helyezkedett el belső munkatársként, később Kolozsváron tudósított az Erdélyi Lapoknak.

Első kötete, a Leselkedő magány 1928-ban jelent meg.

1930-ban alapítótagjai között volt az Erdélyi Fiatalok című folyóiratnak.

1933-ban adta ki a Nagycsütörtök verseskötetét és a Magyar karaván Itálián keresztül című útirajzát. 1934-től a Keleti Újság c. lap Anyanyelvünk rovatát vezette.

Fontos volt számára a nemzetiségi irodalom, a Helikon és a Kemény Zsigmond Társaság tagja, az Erdélyi Katolikus Akadémia titkára, a PEN Club romániai magyar tagozatának és az Erdélyi Szépmíves Céhnek pedig a lektora volt.

Szerelmét, Imbery Melindát 1936-ban jegyezte el, egy évvel később pedig feleségül vette. A boldogsága viszont nem sokáig tarthatott. A költő szívbetegségben szenvedett. Az Angyalok citeráján kötetének 1938-as megjelenését már nem élhette meg.

Dsida Jenő ebben az évben meghűlt, majd június 7-én hunyt el a kolozsvári kórházban, mindössze 31 évesen.

Temetési szertartását Márton Áron tartotta a Házsongárdi temetőben.

Versei mellett műfordításait tartják számon. Fordított latinból Catullus és Propertius munkásságából, németből Goethe, Heine és Trakl műveit, valamint románból Arghezi és Eminescu alkotásait. Ezen kívül kínaiból, franciából és oroszból is ültetett át magyar nyelvre műveket.

„Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal”

– írta a költőről Pomogáts Béla irodalomtörténész.

Életéről és munkásságáról a dsidajeno.hu olvashatnak részletesebben.

Dsida Jenő Beregszászi éveinek emlékére táblát avattak a Vérke-parti város vasútállomásán.

Kárpátalja.ma

Nyitókép: Wikimedia Commons