A nap verse: Füzesi Magda: Te meg én

„Fényes napom, jaj, ne hagyj egyedül,
elpusztulok, míg hajnalra derül.
Mosolyod híján, látod, én szegény,
szemölcs vagyok az Isten tenyerén.”

Forrás: Füzesi Magda: Táj gesztenyékkel című kötete, Hatodik síp Alapítvány – Mandátum kiadó, Budapest-Beregszász, 1998