A nap verse: Weinrauch Katalin: Kora ősz

Szerző: | 2013.11.16., 22:56 | Kulturális hírek

Ébredező hegyek
ködöt ásítanak,


kora ősz húrja zeng,
pengeti a szél;
kavicsos ágyában
megborzong a Tisza,
fázósan moccanva
álmában beszél.
Híg aranyba mártott
ecsetjével a Nap
lelkesen pingálja
a fák üstökét;
lecsurranó festék
színes tarka folttal,
szépítgeti az ősz
kopott ködmönét.
A fakó kék égen
– mint tenyérnyi felhő–,
gólya fordul délnek
fájón, egyedül,
magára maradva
a jeltelen úton
remél egy sorstársat,
ki vele repül…
Csend bolyong a mezőn,
szelíd arcú árnyak
lustán nyújtóznak át
poros árkokon,
s túl, a bércek mögött
– képzelem vagy látom? –
jön egy új október
az őszi úton.

Forrás: kmmi.org.ua

Pin It on Pinterest

Share This