A sztálini terror áldozataira emlékeztek Beregszászban

A kárpát-medencei szovjet fogolygyűjtő akció a megtorlás, az etnikai és politikai tisztogatás, valamint a kényszermunkásszerző akciók sorába illeszkedett.

A szovjet Vörös Hadsereg által elfoglalt magyar területeken romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek, és vittek el magyar civil embereket. A napokban a málenykij robotra emlékezünk, mely a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése.

November 19-én a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem- és társadalomtudományi intézete által szervezett megemlékezésen hajtottak fejet a jelenlévők a sztálini terror áldozatai előtt. A rendezvényt Csatáry György tanszékvezető nyitotta meg, és köszöntötte a jelenlévőket, majd pár szóban vázolta az események okait.

Ezt követően Molnár D. Erzsébet, főiskolai tanár tartott előadást a málenykij robot történelmi következményeiről, emberéleteket, sorsokat meghatározó momentumairól. A kárpátaljai és az azzal szomszédos bodrogközi, Ung vidéki, tiszaháti begyűjtések – a munkaerőszerzés mellett – etnikai tisztogatásnak tekinthetők. 1944 novemberében Sztálin parancsára a szovjet csapatok az akkor még Magyarországhoz tartozó Kárpátaljáról úgynevezett háromnapi jóvátételi munkára behívtak több mint tízezer civil magyar és német férfi lakost. A parancsra jelentkező férfiakat háromnapi jóvátételi munka helyett a szolyvai gyűjtőtáborba kísérték gyalog, majd onnan a Gulag koncentrációs táboraiba kerültek. Közülük sokan meghaltak, a hazatértek többsége pedig nem érte meg az öregkort. Ez a „háromnapos” kényszermunka családok életét tette tönkre.

A megemlékezés első részét Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke zárta.

A rendezvény színvonalát emelte a főiskola színjátszó szakkörének és kórusának előadása.

A megemlékezés után a jelenlévők gyertyás felvonulás keretében koszorúkat helyeztek el Beregszászban a sztálinizmus áldozatainak emlékhelyénél.