A Zsolnay család titkai

A Zsolnay család titkát kutatja Tolvaly Ferenc új könyve, A Zsolnay-kód, amely részben Mattyasovszkyné-Zsolnay Teréz naplója alapján dolgozza fel Európa egyik legnagyobb porcelánmanufaktúrájának történetét. „Új regényemben a valódi, tiszta szépség nyomába kívántam eredni” – fogalmazott a szerző.

Tolvaly Ferenc elmondta: első pillantásra lehetetlennek tűnt, hogy kiismerje magát a család szövevényes viszonyaiban, így ebben az utazásban Mattyasovszky-Zsolnay Zsófiát, szociális és művészetpedagógiai szakembert, a család leszármazottját kérte fel kalauznak, hogy dédanyja, Mattyasovszkyné-Zsolnay Teréz személyes hangú, részben fiktív naplói alapján feldolgozhassa a család és a gyár történetét.

„Mindezek mellett Törő István barátommal is sok beszélgetést folytattam, amelyek során ő ellátott minden művészettörténeti háttéranyaggal, amire csak munkám során szükségem lehetett” – fűzte hozzá.

Mattyasovszky-Zsolnay Zsófia felidézte, hogy először nem igazán volt nyitott a könyv gondolatára, hiszen korábban többen szerették volna már megírni családja történetét, azonban Tolvaly Ferenc megközelítése, hogy dédanyja naplója alapján, az ő szemén keresztül fesse le a család történetét, megtetszett neki. Teréz kézirata elsősorban gyermekeinek készült, nekik akarta elmesélni a gyár történetét. Naplóját 60 éves korától haláláig írta.

Törő István Zsolnay-szakértő, műgyűjtő kifejtette, hogy A Zsolnay kód cselekménye több szálon fut, és ebből csak az egyik Teréznek a gyár történetét feldolgozó, tárgyilagos naplója, amelyet az eredeti kézirat felhasználásával Tolvaly Ferenc egy fiktív elemekkel átszőtt életúttá, egy „új Bovaryné-történetté” alakított.

A regény a családi történeteken túl utánajár annak is, hogyan lehetséges, hogy a kerámiagyártáshoz nem értő Zsolnay Vilmos 1865-ben veszi át a primitív korongozó üzemet, majd 13 év múlva a Párizsi Világkiállításon aranyérmet nyer és Francia Becsületrendet kap, vagy hogyan születnek meg olyan technikai találmányai, mint a porcelánfajansz, a pirogránit, illetve az eozinmáz. Szól arról is, milyen kapcsolata volt Zsolnay Vilmosnak és Miklósnak a szabadkőműves mozgalommal, hogyan fejlődött egy tőkehiányos családi vállalkozás 30 év alatt Európa egyik első kerámiagyárává, illetve, hogy mi a titka a gyár diadalmenetének, amely a Milleniumtól az első világháborúig tartott.