Báró Perényi Zsigmond mártírra emlékeztek Beregszászban
Október hatodikán magyarlakta vidékeken tisztelettel adóznak az aradi vértanúk emlékének. A szabadságharc utáni megtorlások egyik legsötétebb fejezete ez a nap, amikor méltatlan körülmények között végezték ki Aradon a tizenhárom magyar honvédtisztet, Pesten pedig az első felelős magyar kormány fejét, gróf Batthyány Lajost. Vidékünk szülötte, báró Perényi Zsigmond ugocsai főispán is az életével fizetett a magyar hazáért. A beregardói születésű méltóságról emlékeztek meg a Perényi Kultúrkúriánál október 6-án a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében.
Perényi Zsigmond a Hétszemélyes Törvényszék elnökeként tevékenykedett a szabadságharc idején. Perényi Zsigmondot a császári hatóságok a világosi fegyverletétel után fogták el, és október 24-én végezték ki.
Az alkalom kezdetén a megemlékezők együtt énekelték el a Himnuszt.
Szilágyi Mátyás, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja ünnepi beszédében megjegyezte, hogy Báró Perényi Zsigmond az a rendkívüli magyar arisztokrata, politikus, gazdasági szakember, aki korántsem forradalmárnak született. Mint mondta, politikai pályafutása, mely a teljes reformkor idejét felöleli, a forradalom és szabadságharc idején csúcsosodott ki. „Az ő főbenjáró bűne egy aláírás volt: 1849 áprilisában a Habsburg-ház trónfosztásának függetlenségi nyilatkozatának elfogadása” – mondta a főkonzul hozzátéve: ezt nem tudta megbocsátani az elnyomó hatalom. „Báró Perényi Zsigmond a legdrágábbal, az életével fizetett hazafias kiállásért” – húzta alá. Kiemelte a mártír emléke ápolásának fontosságát, hiszen ez a „megalkuvás nélküli, feltétlen hűség a hazához” üzenet és példa az utókornak.
A beregardói református énekkar Fring Erzsébet vezetésével a Beh régen vérezel, szegény magyar című dalt adták elő.
A történelmi eseményeket a Beregszászi Magyar Líceum diákjai, a Beregszászi Bethlen Gábor Líceum növendékei, Gogola Anna, Karafa Emília, Kocsis Bence, Kocsis Deniel, Nagy Henrietta és Nagy Gábor elevenítették fel.
Molnár János atya arról beszélt, hogy Isten kegyelme által mire is képes az ember. „Az isteni segítséggel együttműködve az ember a legdrágábbat, az életét is képes feláldozni azokért az értékekért, amelyeket fontosnak tart és nem tud megtagadni” – jelentette ki az atya. A Bibliából Bölcsesség könyvének 3. részét olvasta fel. Beszéde végén az Úri imádságot mondta el a jelenlévőkkel.
Molnár D. István, a KMKSZ Beregszászi Alapszerveztének elnöke beszédében megjegyezte, hogy a báró már nem volt fiatal, amikor kitört a szabadságharc, hiszen 64 éves volt. Kiemelte, hogy nagyra tartották Perényit, ezért is került be a tanácsba, maga Kossuth is felnézett rá. Elmondta báró halálára évente megemlékeznek, akinek példaértékű életéből erőt merítünk napjainkban is. Beszédének zárásaként felhívta a figyelmet arra, hogy a báró életének tükrében mindenkinek el kell azon gondolkodnia, hogy mit tehet a nemzetért.
A megemlékezés Perényi báró emléktáblájának megkoszorúzásával és a Szózat közös eléneklésével zárult.
Szabó Kata
Kárpátalja.ma