Egy tragikus szerelem groteszk története a vasfüggöny tövében

Zelei Miklós Zoltán újratemetve című darabját láthatja a közönség Zsámbékon július 25-én és 26-án. A történet a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán-szlovák határon játszódik.

Az előadás a budapesti Nemzeti Színház, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös produkciója.
Zelei Miklós a távirati irodának elmondta: a darab kitalált történet egy valódi történelmi helyzetre. A történet a II. világháború végén indul, és a rendszerváltásig jut el, a szovjet–csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukrán–szlovák határon játszódik a kettéosztott ikerfaluban, a Szlovákiához csatolt Nagyszelmencen és az Ukrajnába került Kisszelmencen. A települést a második világháború végén választottak külön.
A szerző az ikerfalu történetét mintegy húsz éve kutatja, írt róla dokumentumregényt, és részt vett a kilencvenes évek végén a határ megnyitásáért indult polgárjogi mozgalomban. Az ügy egyre nagyobb nyilvánosságot kapott, a határátkelő 2005 végén meg is nyílt.
Zelei elmondta, hogy a színdarab nem a dokumentumregény adaptációja, néhány meglévő motívumot felhasználva új történetet írt az alaphelyzetre. A darab a II. világháború végén egy lakodalommal indul, amelyről a fiút a gulágra viszik, így a pár nem tud egybekelni. Míg a fiú távol van, a menyasszony meghal. A rendszerváltás idején folytatódik a történet: a fiú agglegényként öregszik meg, utolsó kívánsága, hogy egykori menyasszonya mellé temessék a határ másik oldalán, ám ez sem sikerül.

A beregszásziak belülről élték meg a történeteket
A darab írója kiemelte: fontos és jelképes dolog, hogy a beregszászi színház a Nemzeti Színházzal Zsámbékon közös produkciót hoz létre Vidnyánszky Attila rendezésében. „A beregszászi társulat Kárpátalján belülről látta, élte meg ezeket a történeteket, ezt a világot, amelyet én csak »kültagként« ismerhettem meg, hiszen nem vagyok kárpátaljai, mindig csak terepmunkára mentem el oda” − fogalmazott.
Elárulta, A kettézárt falu című dokumentumregénye 2000-es megjelenése óta is folytatódik a történet, jövőre tervezi a kötet harmadik kiadását, ebben az eredeti regény mellett az azóta lejátszódott események is helyet kapnak. „Amíg ott határ van, addig ennek a történetnek nem lesz vége, az ott élők újabb és újabb abszurd esetekről számolnak be” − jelentette ki, hozzáfűzve hogy a helyi lakosság bölcs, fekete humorra tett szert a túlélés érdekében, kívülről szemlélik saját világukat.
A darab születéséről közölte: barátjával, Lőrincz Csabával gondolták ki, hogy a történetből színdarabot kellene írni. A művet ezért a 2008-ban 49 éves korában elhunyt, sepsiszentgyörgyi születésű nemzetpolitikus emlékének ajánlja.

Ősztől a Nemzeti Színház játssza Zelei művét
Az író felidézte: 2011-ben a békéscsabai egy éjszakás drámaíróverseny egyik nyertese volt. Mint mondta, mindig vonzotta a színház, de sosem volt elég ideje arra, hogy színdarab megírásába fogjon. A Zoltán újratemetve az első műve, amelyet egy színház műsorra tűz. A zsámbéki bemutató után, ősztől a budapesti Nemzeti Színházban láthatja a közönség a darabot. A szerző szólt arról is, hogy figyelemmel kíséri a próbafolyamatot.
A darab főszerepeiben Rácz József és Tarpai Viktória, a beregszászi színház művészei láthatók, a díszlet és a jelmez Alekszandr Belozub munkája.

Zoltán újratemetve – színmű
A KÁRPÁTALJAI MEGYEI MAGYAR DRÁMAI SZÍNHÁZ (BEREGSZÁSZI ILLYÉS GYULA NEMZETI SZÍNHÁZ) előadása
A Beregszászi Illyés Gyula Színház és a Zsámbéki Színházi Bázis közös előadása
Szerző: Zelei Miklós; rendező: Vidnyánszky Attila
Színészek:
Gyimocska, szovjet közhatárőr – Krémer Sándor
Zoltán Zoltán, a vőlegény; valamint Hitler, Sztálin, Lenin, Gagarin, Dzsingisz Kán, Nyekraszov bíró, az Óceánjáró kapitánya, Vámtiszt – Rácz József
Kapusi Juli, mennyasszony – Tarpai Viktória
Pártszekretár Jancsi – Szabó Imre
Pártszekretár Jancsiné – Béres Ildikó
Dr. Zoltan, idegsebész – Kacsur András
Anna, helybeli kolhozista – Vass Magdolna
John Zoltán, Arizonából – Ferenczi Attila
Mrs. Mary Zoltán – Gál Natália
Bözse néne kolhozista – Kacsur Andrea
Jenci bácsi, nyugalmazott vezérigazgató – Varga József
Pásztor Elemér, helyi római katolikus pap – Tóth József
Irina Szergejevna, munkásnő – Orosz Melinda
Izumrud Abdullovics Szultannuradov major – Ivaskovics Viktor
Danyiela Szultannuradov major felesége, korábban sztriptíz táncosnő a faluból – Domareckaja Júlia
Lityinant Glubinko – Sőtér István
Rebus néne – Orosz Ibolya
Díszlettervező és jelmeztervező: Alekszandr Belozub, Alekszandr Belozub

Forrás: mti/mno nyomán Felvidék.ma