Férfi nevek, női sikerek

Szeretett írónőink közül sokan alkottak férfi álnéven a legkülönbözőbb okokból kifolyólag. Volt, aki nem akart a szexista íróközösség céltáblája lenni, mások azért választottak új személyiséget, hogy férfiak által dominált műfajokban alkothassanak, de olyan is akadt, aki egyszerűen egy másik ember bőrébe akart bújni.

J.K. Rowling = Robert Galbraith

J.K. Rowling-ot Nagy- Britannia egyik legsikeresebb írójaként tartják számon a Harry Potter sorozat megírása óta. Elmondása szerint azért publikált csupán a monogramjával, hogy ne ijessze el a fiatal fiú olvasókat. Azt soha nem tudjuk meg, hogy ez is közrejátszott-e a „kis túlélő” elképesztő sikerében, de az egészen biztos, hogy Rowling férfi álnéven kezdett új könyveinek megírásába.

Krimisorozatának első kötetét Robert Galbraith néven jegyzi. De az álca nem tartott túl sokáig, a The Times ugyanis leleplezte Rowlingot és nyilvánosságra hozta valódi személyazonosságát. Ettől függetlenül az eladás töretlenül nőtt, sőt alteregójához ragaszkodva interjúit is öltönyben és nyakkendőben adta a Harrogate Krimiíró Fesztiválon. Rowling azt nyilatkozta, hogy írói szabadságának kiterjesztése miatt találta ki Galbraithet.
„Arra vágytam, hogy visszamehessek az időben a karrierem kezdetéhez, amikor még elvárások és előítéletek nélkül írhattam, valamint objektív visszajelzéseket kaptam. Nagyszerű érzés volt álnéven alkotni és kicsit sajnálom, hogy ilyen rövid ideig tartott, mégis hálás vagyok azért a sok jó tanácsért, hozzászólásért, amit ebben az időszakban kaptam. Továbbra is Robert Galbraith néven írom a sorozatot, mert szeretnék távolságot tartani a többi művemtől és azt is élvezem, hogy valaki más bőrébe bújhatok.”

Emily, Charlotte and Anne Brontë = Ellis, Currer és Acton Bell

A Brontë nővérek abban a században éltek, amikor az írónők az egész társadalmat átjáró szexizmus miatt használtak férfi álneveket. Amikor Charlotte verseire az elismert költő Robert Southey azt mondta, hogy: „az irodalom nem lehet egy nő életének a része” felülemelkedett a kritikán és újrakezdte Currer Bell álnéven. Nővérei követték testvérük példáját, mindketten olyan álnevet választottak maguknak, amelyek megegyeztek saját nevük első betűjével. (Acton és Ellis Bell) A Jane Eyre sikere után a testvérek felfedték valódi kilétüket londoni kiadóiknak.

Mary Anne Evans = George Eliot

A szintén 19. századi Mary Anne Evans egy egészen érdekes utat választott műveinek kiadatásához. Silly novels by lady novelists (nyers fordításban: butus novellák hölgyek tollából) című művét George Eliot néven publikálta. Irodalmi hírnevét Adam Bede című regényével alapozta meg. Ezt a remekművet élethűség és az angol népélet alapos ismerete jellemzik. Regényeit majdnem minden európai nyelvre lefordították.

Ann Rule = Andy Stack

A vérbeli krimi író Ann Rule 26 best-sellerrel dicsekedhet, ám ebben a férfiak uralta műfajban nem lehetett zökkenőmentesen sikert elérni. A ’60-as évek végén Rule a True Detective Magazinnak írt, ám hiába dolgozott korábban a rendőrségnél, kollegái azt tanácsolták, hogy munkáit Andy Stack álnéven publikálja. Első saját néven kiadott könyve (The Stranger Beside Me) a hírhedt sorozatgyilkosról, Ted Bundy-ról szól.

Louisa May Alcott = A.M. Barn

A klasszikus irodalom kedvelői számára valószínűleg nem ismeretlen Louisa May Alcott Kisasszonyok című műve. Azt azonban a legtöbb rajongó sem tudja, hogy első elismeréseit sokkal sötétebb hangvételű alkotásaiért kapta, amelyeket A.M. Barnard álnéven publikált.

Alcott ezzel nem a szakmában uralkodó szexista előítéleteket akarta kikerülni, csupán a pénz motiválta. „Férfiként” ugyanis sokkal többet tudott keresni abban az időben. Az írónő tulajdonképpen a rövid történetekből származó pénzzel akarta megalapozni későbbi munkásságát. Saját néven papírra vetette a Kisasszonyokat, aktívan részt vett a szüfrazsett mozgalomban és világszerte terjesztette a nők egyenjogúságáról írt üzeneteit.