Film készül Jézus szenvedéstörténetéről – Beszélgetés Roczó-Nagy Zoltán rendezővel

A P.S.O. – Apám nevében című mozifilmben a jelen díszletei között elevenedik meg Jézus szenvedéstörténete. A fiatal felnőtteket megcélzó nagyjátékfilm forgatókönyvírójával és rendezőjével, Roczó-Nagy Zoltánnal beszélgettünk.

– Miért tartottátok fontosnak, hogy olyan filmet készítsetek, ami a passiótörténettel foglalkozik?

– Tizennégy éve rendezek filmeket, de nagyjátékfilmet most forgattam először. Korábban dokumentumfilmeket készítettem, abból is az antropológia érdekelt, kisebbségekkel, nemzetiségi kérdésekkel foglalkoztam, valamint cégemmel reklámfilmeket is gyártottunk. Innen alakult egy alkotói gárda, amellyel rendszeresen együtt dolgoztunk. Nagyon szerettünk volna mozifilmet is készíteni. Sokat gondolkodtunk azon, hogy mi lenne az, amit igazán szeretnénk először a vásznon látni, amit belépő produkcióként készítünk el. Négy forgatókönyv is szóba jött, köztük a passió témája is.
Budaörsön, a Kőhegyen hagyományosan, időről időre megrendezik a passió szabadtéri előadását. Ez egy grandiózus színházi produkció. Magam kaszkadőrként két alkalommal is részt vettem a darabban, így lehetőségem lett belülről is átélni a történetet. Az egy dolog, hogy a Bibliát olvasta és ismeri az ember, de benne lenni, a művészet oldaláról megismerni teljesen más mélységet jelent. Sokat gondolkodtunk azon, hogy mit és hogyan jelenítenénk meg, hol helyeznénk el máshova a hangsúlyokat, miben változtatnánk. Filmes szemmel a Mel Gibson-film és a Jézus utolsó megkísértése után valaki belefog abba, hogy egy újabb passiófeldolgozást készítsen, az nehéz fába vágja a fejszéjét, mert nem könnyű új megközelítést találni, amit már ne alkalmaztak volna.

– A P.S.O. – Apám nevében című filmben az az újítás, hogy a passiótörténetet a mai korba helyezitek…

– Ferenc pápa egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy „szükségünk van farmernadrágos és tornacipős szentekre”. Sokat beszélgettünk arról, hogy ha ma jönne közénk Jézus, akkor mi történne. Vajon mennyire tűnne el ebben a nihilben, ami ma van? Az kezdett el foglalkoztatni, hogy a jelen díszletvilágában jelenítsük meg a passiótörténetet, mégpedig úgy, hogy közben az evangéliumhoz hűek maradjunk.

– Ezt hogy lehetett megoldani?

– A díszleteket és a jelmezeket módosítottuk csak. A Biblia szövegezését szinte teljesen meghagytuk. Jézus beszédéhez egy betűt nem tettünk hozzá. A forgatókönyv megírásakor alapul vettem a budaörsi passió szövegkönyvét, melyet a Budaörsi Német Nemzetiségi Önkormányzat bocsátott rendelkezésemre. Amikor elakadtam, akkor a bibliai fordításokat vetettem össze. Megnéztem, hogy a különböző evangéliumok mit emelnek ki, mit tartanak fontosnak, valamint egyes fordításokban mik az apró eltérések. Ezekből alakult aztán ki a szövegkönyv.

– A filmben többek között Román Judit, Kálloy Molnár Péter, Őze Áron és Sági Tamás is szerepel. A színészek hogyan viszonyultak a felkéréshez?

– Akik most játszanak a filmben, ők nagy érdeklődéssel fogadták a megkeresést. Az természetes, hogy mindenki izgul, hogy a nevét, idejét adja egy filmhez, mert nem tudni, hogy mi lesz a pontos végeredmény, hogyan fogadja majd a filmet a közönség. Nagy öröm, hogy a szereplők odaadással dolgoztak. Kálloy Molnár Pétert egy másik szereppel kerestem meg. Mondta, hogy szívesen eljátssza azt is, de ő igazából Júdás szerepét szeretné megjeleníteni, mert színészi pályáján azt még sohasem játszhatta el. Így hát, ő lett Júdás. Péter átnézte a forgatókönyvet és végül nemcsak kiválóan eljátszotta a szerepet, hanem számos további ötlettel is segítette a filmet.

– A forgatókönyv összeállításakor mennyire volt segítségedre az egyház?

– A film előkészítéséhez próbáltam segítséget, társakat keresni. Több felekezet lelkészeit, lelki vezetőit is megszólítottam. Érdekes, hogy mindenki nagyon óvatosan közelített a témához, lényegében mindenki hátralépett. Nem hitbéli kérdésekre kerestem a választ, hanem abban kértem segítséget, hogy a „tartalmat” hogyan adjuk át torzítás nélkül, de a saját művészi koncepcióm alapján. A karakterek felépítésében szerettem volna valós segítséget kapni, hogy az egyes tanítványokat hogyan jelenítsem meg. A jelenbe helyezés sajnos falakat eredményezett.

– A mai kor és a Jézus korabeli képi világ összeegyeztethetősége mennyire hordoz feszültséget?

– A modern környezet és az archaikus nyelvezet önmagában feszültséget teremt. Ugyanakkor éppen ez adja a többletet! A fiatal felnőtt korosztályt igyekezetünk megcélozni, és arra kerestük a választ, hogy Jézus passiótörténetét hogyan lehet közel vinni hozzájuk. Amennyiben kosztümös filmet rendeztünk volna, akkor valószínű az a válasz születne tőlük, hogy „szép volt”, „megkönnyeztem”, „aranyos volt”, de igazából ennyi, és a beleérzés nyomokban lenne csak meg. Amikor megnézik Mel Gibson filmjét – amely szerintem zseniális alkotás, maga a hús-vér valóság –, akkor azt mondják, hogy „láttam egy horrort”. A mai fiatalokat szerintem úgy lehet megszólítani, ha a témát berántom az ő valóságukba, azaz a jelenben mesélem el, hogy mi történt.

– A filmben a keresztre feszítést egy fémből készített kereszten ábrázolod. A mai környezetben mennyire valóságos a kivégzés ilyen formájú megjelenítése?

– Amennyiben mai afrikai vagy ázsiai kegyetlen kivégzésekre és embertelen kínzásokra gondolunk, akkor sajnos azt kell mondanom, hogy technikai értelemben nincs azzal semmi probléma, hogy a jelenben egy kereszten történő kivégzést mutatunk be. Sajnos ez is hozzátartozik korunk brutális valóságához…

– Milyen anyagi támogatással valósult meg a film?

– Nagyon alacsony költségvetéssel készítettük el a produkciót. Ugyanakkor ebben a filmben minimálisan dolgoztak ingyen, még a statisztákat is megfizettük, mert nem találtam Magyarországon olyan gyülekezetet, amelynek tagjai – néhány főt leszámítva – eljöttek volna statisztálni. Se állami támogatást, se egyházi hozzájárulást nem kaptunk. Van egy reklámfilmekkel foglalkozó cégünk, ennek a bevételét évekig raktuk félre, hogy létrejöhessen a film.

– Mikor várható a film bemutatója?

– A film előzetesét már közzétettük, február végére, március elejére szeretnénk a produkciót véglegesíteni. A forgalmazókkal jelenleg is egyeztetünk. A magyarországi bemutató attól függ, hogy melyik fesztiválon tudunk részt venni, ugyanis az „A”-listás fesztiválok egyik kritériuma, hogy a filmet ott mutassák be legelőször. Nem török díjakra, számomra az a fontos, hogy minél több emberhez eljusson a filmünk.