Húsvétváró ünnepség a nagyberegi tájházban

A húsvét Jézus feltámadásának ünnepe, így ez idő tájt e köré az alkalom köré csoportosulnak a szokások, a viselkedés és minden, ami a mindennapok szempontjából meghatározó.

A magyar kultúrkörben a nagyböjt beálltától mellőztek minden mulatságot, vigalmat. Táncolni nem volt szabad, a zene is elhallgatott, a fiatalság mégis szerette volna jól érezni magát, egymás társaságában várni a tavaszt. Így ehhez az időszakhoz kapcsolódnak azok a játékok is, melyekkel a fiatalság múlatta az időt.

Ilyen játékos és kézműves hangulatban telt a szerda délelőtt a nagyberegi tájházban, ahol a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének szervezésében került sor egy vidám húsvétváró foglalkozásra.

A jelenlévőket Gabóda Éva, a főiskola tanára köszöntötte, aki elmondta, hogy az intézményben évek óta – hagyományosan tavaszi hangulatban – játékokkal és kézműves foglalkozással várják a húsvétot. Ezt a hangulatot az időjárás sem zavarhatta meg, mert bár kint téliesre fordult az idő, a lelkesedésen ez mit sem változtatott.

A rendezvény kezdetén felvidéki, bodrogközi és nyírségi népdalokat énekelt Bartók Erika, a főiskola volt diákja, majd az intézmény jelenlegi hallgatói néhány olyan, ez idő tájra jellemző leányjátékot adtak elő, mint a karikázás, vagyis leánykörtánc, a kanyargós vonulás és a kapus játék. Mindezek után a locsolkodási szokásokat elevenítették fel, amikor is a legények húsvét hétfőn a lányos házakhoz mentek locsolódni. A locsolóvers elmondása után a lányok hímes tojást adtak a legényeknek, azok pedig a lányokat vízzel, újabban pedig illatos kölnivel locsolták meg. E szokást mutatták be itt is a fiatalok a jelenlévő ifjabb nemzedéknek.

A nap további részében kézműves foglalkozás kezdődött, melybe minden jelenlévő bekapcsolódhatott, ugyanis ez alkalomból szép számmal gyűltek össze a nagyberegi fiatalok. A karcolt, viaszolt és hímzett tojások készítésének technikáival ismerkedtek meg, s ki-ki haza is vihette az általa készített tojást. A kézművesség sikert aratott. A lelkes fiatalok szinte egymás kezéből vették ki az írókát.

Élettel telt meg a tájház, ahogy azt a szervezők az elején tervezték. Minden alkalmat kihasználva a hagyományőrzésre, a továbbiakban is színes és érdekes programok várják majd nemcsak a nagyberegi közönséget, hanem bárkit, aki szeretne részese lenni a hagyományos paraszti élet egyes eseményeinek, alkalmainak.