Húszéves a jurtatábor

Két évtizeddel ezelőtt egyéni kezdeményezéssel indult el az első hagyományőrző „jurtatábor”, ahogyan itt Kárpátalján ismerik. A rendezvény az idők folyamán többször változtatott helyszínt, időközben nevet is, ám ezzel mit sem veszített népszerűségéből. Ma is rengeteg gyereket vonz a főként honfoglalás kori légkörrel körülvett tábor.
Az idei, immáron a Mikes Kelemen Hagyományőrző Alkotótábor nevet viselő rendezvény július 13-án kezdődött. A táborozók a Karácsfalvi Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum területét vették birtokukba. Kész Barnabás, a tábor vezetője elmondta, hogy idén negyvenhárom gyerek érkezett hozzájuk, akiket a hét folyamán magyarországi, erdélyi és kárpátaljai neves és elismert kézműves szakemberek, történészek oktatnak.

A csütörtöki napon látogattuk meg a táborlakókat, amikor a szervezők különböző történelmi korokat felidéző bemutatót és nyílt napot szerveztek a vendégeknek. A magyarok harci technikáinak szemléltetése után Hidán Csaba történész tartott előadást a sztyeppei népek kultúrájáról, viseletéről és harcmodoráról.
A táborlakók korosztályát tekintve idén is a tizenévesek vannak többségben. A résztvevők között három olyan gyerekkel találkoztunk, akik nem magyar anyanyelvűek, de mégis eljöttek, hogy megismerjék a magyar kultúrát és szokásokat, és persze népünk történelmét.

A tábornak előre megtervezett munkarendje van. Minden nap eligazítással kezdődik. Ilyenkor a gyerekek tárogató szavára gyülekeznek. A hangszeren Pirigyi Gergely főiskolai diák játszik. Délelőtt kezdődnek a csoportos foglalkozások – mondta el Kész Barnabás. Ilyenkor a benti műhelyekben bőrdíszművességet és ötvösséget oktatnak, valamint ólomkatonákat készítenek a fiatalok. Emellett fafaragással, gyöngyfűzéssel, makramé- és különböző fonástechnikákkal ismerkedhetnek. Az udvaron agyagozással és nemezeléssel tölthetik az idejüket a fiatalok. 11 és 12 óra között csoportos beszélgetést tartanak. Ebéd után pedig nagyrészt kültéri programokat, előadásokat szerveznek.
A foglalkozások mindegyikét szakemberek vezetik. Hosszú évek óta a tábor állandó résztvevői, kézművesei és előadói Szedlják István, Batta Csaba és Perjés Zsuzsa, a Békéscsabai Történelmi Íjászkör tagjai. Ötvösökként és bőrdíszművesekként ők készítették a tábor kellékeinek egy részét is, mint például a tarsolylemezeket, süvegcsúcsokat. Csíkszeredáról érkezett Szabó Zoltán, aki fafaragásra oktatja a gyerekeket. Irányításával kopjafák kicsinyített másolatait, mángorlókat és egyéb apróbb eszközöket faragnak. A kárpátaljai neves művész, keramikus Hidi Endre agyagozást oktat, segítségével különböző kerámiaedényeket készítenek a hét folyamán. Kész Réka a nemezelés technikáit ismerteti. Az íjászatot Kész Barna vezeti, a lovaglás pedig Kész Barnabás táborvezető felügyelete alatt történik. Horváth Béla történész a tábortüzek mesélője, a beszélgetések vezetője, az ólomkatonák készítését mutatja be a fiataloknak. Hidán Csaba, szintén történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára harcművészetet tanít a gyerekeknek. Az alkotó foglalkozásokon kívül néprajzi előadásokat is hallhatnak a tábor résztvevői. Kész Margit néprajzkutató a helyi népmesékről és szokásokról tartott előadást, Kész Barnabás a tárgyi kultúrát ismertette. Emellett hagyományos édességeket, például kürtős kalácsot készítenek az intézmény udvarán Orosz Miklós, a líceum főszakácsának irányításával.

Mindezek mellett a líceum udvarán felállították a Lezsák Sándor támogatásával vásárolt új jurtát, melyet korhű eszközökkel rendeztek be.
A tábor szervezőinek segítségére vannak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelem szakos diákjai, akik nevelőként a gyerekekre felügyelnek.

Gál Adél
Kárpátalja.ma