Író-olvasó találkozó a Rákóczi-főiskolán

2012. április 11-én, a költészet napja alkalmából író-olvasó találkozóra került sor az Együtt c. irodalmi folyóirat kárpátaljai alkotóival a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola olvasótermében.

A rendhagyó irodalomóra első felében Vári Fábián László, költő, a Rákóczi-főiskola irodalomtanára mesélt az Együtt című irodalmi folyóirat megalakulásának hátteréről. Mint megtudhattuk az Együtt 1960 és 1965 között S. Benedek András szerkesztésében kéziratos változatban, irodalmi szamizdatként jelenhetett csak meg.

Ezekben a lapszámokban az akkori diákok kutatómunkáiból és irodalmi alkotásaiból olvashattak részleteket a kárpátaljai olvasók.

Elsőként Márkus Csaba Az Együtt utat keres c. írásában tett javaslatot arra, hogy ez a lap

maradjon Kárpátalja negyedévente megjelenő irodalmi folyóirata.

Ezt követően a Hatodik Síp, majd a Pán Síp töltötték be Kárpátalján az irodalmi élet vezető szerepét. Megszűnésük után, 2002-ben azonban Nagy Zoltán Mihály és Dupka György kezdeményezésére az Együttet újra felélesztették.

Most, 2012-ben elmondható, hogy az eltelt tíz év alatt a folyóirat megszakítások nélkül, minden negyedévben megjelenő példányszámaival, töretlenül fennmaradt Kárpátalja irodalmi életében.

Sőt, az elmúlt évben egy olyan döntés is megszületett, miszerint ne négy, hanem hat számmal jelentkezzen egy adott év során a folyóirat, ezzel is gazdagítva Kárpátalja irodalmát.

Ezt követően Vári Fábián László bemutatta a hallgatóság számára az Együtt legújabb számát (2012/2), amelyet sok jeles alkotó munkája gazdagít. Olvashatjuk benne például Bartha Gusztáv egy novelláját, Cseh Sándor regényrészletét, Ernyei Beáta színház-, illetve Csordás László Kocsis Csaba regényéhez írott kritikáját is.

Az aktuális szám gazdagon kínál verseket is például Borbély András, Nagy Gáspár és Lőrinc P. Gabriella tollából.

A találkozó második részében Csordás László, az Együtt irodalmi folyóirat olvasószerkesztője a rendezvény moderátoraként kérdezte az alkotókat egy-egy témával kapcsolatban.

Penckófer Jánostól például arra a kérdésre kaptunk választ, hogy a mai diákokat mennyire érdeklik a modern klasszikusok írásai. A költő és irodalmár szerint a legfontosabb az, hogy az írásokon keresztül szembesüljön önmagával a világban, s hogy az alkotás bebizonyítsa a nyelv csodálatos voltát.

Baka Kiss Károlyt József Attila gyémánttenger metaforájával kapcsolatos gondolatairól kérdezte Csordás László, amelyre elmondta, hogy a költő és író a halált győzi le alkotása révén, s legfőbb célja, hogy lábnyomot hagyjon maga után a világban.

Marcsák Gergely, mint az egyik legfiatalabb alkotó további terveiről elmesélte, hogy a kezdő művészek felkarolását tűzte ki célul, s már most lehetőséget ad az alkotók megszólalására Ungon-berken elnevezésű blog segítségével.

Vári Fábián László arra a kérdésre, hogy mitől jó a vers, elmondta, hogy a jó verset jól felkészült költők, írók írnak, s úgy, hogy szívüket, lelküket is bele teszik a szavak mögé.

A rendezvény harmadik részében az alkotók néhány alkotásukat felolvasva színesítették a költészetnapi megemlékezést. Hallhattuk többek között a Vagyunk (Bakos Kiss Károly), Zuhanás (Marcsák Gergely), Virradat partja (Penckófer János), Szoborbeszéd (Vári Fábián László) című alkotásokat.

Ezt követően a találkozó lezárásaként Vári Fábián László ajándék példányokat osztott ki a folyóirat aktuális számából.

Kárpátalja.ma