Jótékonysági farsangi disznótort rendeztek a Nagyberegi tájházban
A farsang a mulatozások, jókedv és lakomák, s nem utolsó sorban a disznóvágások időszaka volt. A hideg idő beálltával, általában András napjától kezdődően tartottak disznótorokat. Az események sora farsang végéig eltartott. Egy disznótor nemcsak munkáról szólt, hanem közösségi alkalom is volt. Ilyenkor összejött a család, a rokonság. A nehéz munkanap végén pedig zenével társított mulatozásba fordult az este.
Mint minden jeles naphoz és neves időszakhoz, a disznótorokhoz is számos szokás és hagyomány fűződik. Ezeket szedte csokorba és elevenítette fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet február 8-án és 9-én, amikor hagyományos disznótort szervezett a Nagyberegi Tájházban.
Az alkalom kétnaposra sikeredett, hiszen fontos momentumnak számítottak már az előkészületek is. Ezért a munkálatok már csütörtökön elkezdődtek, amikor is előkészültek a nehezebb és munkával teli napra.
A disznótor előtti nap teendőihez tartozott a fánk és a tepertős pogácsa sütése, a kolbász- és hurkatöltéshez szükséges fokhagyma és hagyma megpucolása, a levesbe való zöldségek előkészítése, és a toros ebédre a krumplipucolás. Mindez a gazdasszony teendőihez tartozott. A teendők sorába tartozott még a tálak, fazekak, kis- és nagydagasztók, tekenők előszedése, kimosása, hogy a disznóvágás napjára majd minden kéz alatt legyen. A Nagyberegi Tájházban így egész csütörtökön szorgos kezek dolgoztak.
A disznóvágás napján már hajnalban gyülekeztek a fogóemberek. Az egykori gyakorlat szerint szalmával perzselték a leszúrt állatot. Amíg a férfiak a disznó körül munkálkodtak, a konyhában az asszonyok a reggelit készítették. A disznótoros reggelik alapanyaga főként a vér. A gazdasszonyok a beregi ízek szerint hagymás vért készítettek, melyet velővel feltálalt vese egészített ki. A reggelihez még töltött káposzta is társult, valamint az előző nap elkészített fánk és pogácsa.
A reggeli után a disznó hagyományos feldolgozása következett. Az egykori bevett gyakorlat szerint ezen a napon mindenkinek megvolt a maga feladata. A férfiak a disznó szétszedésével és a kolbásztöltés előkészítésével foglalatoskodtak. A hentes a füstölésre szánt szalonna, sódar és egyéb húsok sózását is elvégezte. A gazdasszonyok a konyhában a friss húsból ebédet készítettek.
Az állat minden részét feldolgozták, felhasználták valamire. Külön érdekesség volt a bélpucolás és a gyomor megtisztítása. Általában minden családban volt egy asszony, aki értett ehhez. Ha nem volt, akkor a közösségből hívtak valakit, aki elvégezte a feladatot. A nagyberegi asszonyok még tudják ennek csínját-bínját, így a hurkát a gazdasszonyok keze által megtisztított bélbe töltötték az ebéd után. A hurka és kolbásztöltés már a munka végét jelentette.
A jótékonysági alkalom résztvevői már a délelőtti órákban érkeztek, a legtöbben ebédre értek a tájház udvarára. A munkafolyamatban bárki részt vehetett, vagy csak távolról szemlélte, milyen ügyesen aprítják a szalonnát, darálják az aprólékot, vagy kavarják a kását a hurkához.
Délután egyre népesebb lett az udvar. A hurka- és kolbásztöltéshez számos segítő is akadt.
A nap fénypontja a vacsora volt. A fárasztó nap után jólesett a pihenés, a szemet gyönyörködtető teríték az asztalon vagy a finom ételek. A jó hangulatot az élőzene is fokozta. A legvidámabb perceket a maskarások betoppanása fokozta. A farsangi maszkos alakoskodást elevenítették fel a helyi fiatalok, akik kimaszkírozva, álruhát öltve kopogtattak be a vacsorázó közösséghez. S miután hurkát, kolbász, valamint finom itókát kaptak, jól megtáncoltatták a jelenlévőket.
A gazdag program közreműködői voltak a Nagyberegi Tulipán Tanoda és a Nagyberegi Dobrai Péter Középiskola munkatársai és tanulói, a Kokas Banda, az Egán Ede Szakképzési Centrum szakács szakos diákjai és a Kárpátaljai Magyar Líceum tiszapéterfalvai és nagyszőlősi részlegeinek szakács profilt választó tanulói.
A rendezvényt jótékonysági céllal szervezte a Pro Cultura Subcarpathica és a II. RFKMF. Az eseményre a kenyeret a Nagyberegi Pékség ingyen biztosította. A borokat Urszta János polgármester ajánlotta fel. A nap során befolyt összeget azoknak a Rákóczi-főiskolával kapcsolatban álló családoknak a megsegítésére fordítjuk, akiknek hozzátartozója katonai szolgálatot teljesít a fronton.
Gál Adél