Kárpátaljai szemmel – kiállítás Magyarország Beregszászi Konzulátusán
Válogatás a Péterfalvi Képtár kárpátaljai gyűjteményéből címmel nyitottak tárlatot Magyarország Beregszászi Konzulátusának Munkácsy Mihály Termében október 29-én.
A kiállítást dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ideiglenes ügyvivője nyitotta meg, aki beszédében a kárpátaljai festészetről és a Péterfalvi Képtár történetéről beszélt az egybegyűlteknek.
„A helyi festőművészek alkotásai a kárpátaljai hagyományokból, a plein air festészet tradícióiból építkeznek. A sokszínű és gazdag táj, az ott élő emberek kimeríthetetlen ihletforrást jelentenek az itteni művészek számára. A népviseletből, a természetből, a mindennapok egyszerűségéből vett pillanatok színes kompozíciókban tárulnak elénk. Portrék, csendéletek, tájrészletek, életképek elevenednek meg a vásznakon, melyekbe az alkotók belecsempészik saját érzéseiket, egyéniségüket is”
– taglalta Gyebnár István.
Aláhúzta:
a képtár 2007-től a Magyar Nemzeti Jelentőségű Intézményekhez tartozik, amit kívülről és belülről is a magyar kormány támogatásával újítottak fel.
Kitért a Kárpátaljai Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának munkásságára is, ami a napjainkban alkotó kárpátaljai művészeket fogja össze.
Felléptek a Beregszászi Rezeda Folkműhely növendékei, akik bukovinai székely táncokat adtak elő.
Nagyné Szakadáti Rita, a Tiszaháti Tájmúzeum és a Péterfalvi Képtár igazgatója a múzeumnak helyet adó György-kastély történetét elevenítette fel.
Mint elmondta, a kastély a XIX. század végén épült. Névadója György Endre magyar politikus, jogász, Magyarország földművelésügyi minisztere, közgazdasági író volt, aki 27 évesen az MTA tagja volt. Vezette a Magyar Nemzeti Bankot, valamint az első főgondnoka volt a Kárpátaljai Református Egyházkerületnek.
Az igazgató megjegyezte, hogy a képtár létrehozását a ’80-as években Bíró Andor, az egykori Határőr Agrárcég elnöke kezdeményezte.
„Az állandó kiállítási gyűjteményt teljes egészében neves kárpátaljai művészek – magyar, ruszin, ukrán nemzetiségűek – alkotása teszi ki, akik a ’80-as évektől kezdve Bíró Andor elnök és mecénás meghívására a tiszaháti magyar települések vendégszeretetét élvezték. A kárpátaljai festőiskola akkori legnevesebb művészei ajándékoztak és adták el festményeiket a képtárnak, amelyek egy részét a Tiszaháton szerzett élményeik és a helyi emberekkel való találkozásuk alapján alkották meg”
– magyarázta.
Kiemelte:
„a képtár állandó tárlata reprezentálja Kárpátalja ’70-es, ’80-as és ’90-es évek festészetét is”, amit a szakértők a Boksay-múzeum után a második legnagyobb kárpátaljai magyar képzőművészeti gyűjteményként tartanak számon.
A tárlat előre egyeztetett időpontban látogatható.
Fotók: Kárpátalja.ma