Kerekasztal-beszélgetés és Magyar Rapszódia – filmnapok az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. alkalmából

Ungváron az ILKO Galériában a Magyar Rapszódia – filmnapok nyitónapján az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából kerekasztal-beszélgetésre került sor, melyen magyar és ukrán történészek egyaránt részt vettek. „A második világháború befejezésével nem ért véget a küzdelem, a rettegés. Megszállást megszállás követett. Mi, magyarok nem tűrjük a rabságot, ezért ’56-ban egy évtizednyi elnyomás ellen keltek fel a fiatalok és áldozták életüket” – mondta nyitóbeszédében Buhajla József, Magyarország ungvári főkonzulja.

Dr. Rainer M. János, a Történelemtudományi Intézet új és jelenkori történeti tanszékének tanára régóta foglalkozik a témával. Véleménye szerint ’56 nyitott történet annak ellenére, hogy két emberöltő választ el bennünket azoktól az eseményektől. Az igazi emlékezés ma az, ha meghallgatjuk a szemtanúkat, megpróbáljuk megérteni a történéseket, elgondolkozni rajtuk. 1956-nak nem volt vége a forradalom leverésével, hiszen hatott a rendszerre. Ez volt az első nagy kivándorlási hullám a vasfüggöny kiépítése óta. – Hirtelen megjelent 200 ezer fiatal, jól képzett magyar ember szerte a világban, és nem volt evidencia, hogy hogyan kezeljék őket. Ez nagy kihívás volt, és meglepő válaszok születtek. Olyan rendkívül szigorú bevándorláspolitikával rendelkező országok, mint Svájc és Kanada is, hihetetlenül nagylelkűnek mutatkoztak. Vége lett az addigi elzárkózásnak. Magyarországon maradtak a rokonok, és tízévnyi elszigeteltség után az emigráció ablakot nyitott a világra. Paradoxon jelenség is, mert azok robbantották ki, akiket alapnak tartott a rendszer, a marxista szellemben nevelt, az új egypártrendszerben szocializálódott ifjúság – mondta a történész.

Ebből a szemszögből megközelítve a forradalmat dr. Palasik Mária, egyetemi docens, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának osztályvezetője elmondta, hogy bár a Műegyetemen 1956-ban tanuló ifjúság kapott képzést szocialista ideológiából, mégis a kommunista kormányzat ellen fordult. Az ’56 őszén az egyetemre visszatérő fiatalok magukkal hozták az országban meglévő elégedetlenséget, és a kollégiumban nem voltak mellettük szüleik, akik visszatartották volna őket a megmozdulásokon való részvételtől, viszont együtt megsokszorozódott lelkesedésük és erejük. Az ősz folyamán a Petőfi Kör gyűlései, Rajk László és társainak újratemetése és a kommunista ifjúsági szervezet, a DISZ tisztújítását előkészítő évfolyamgyűlések hangulata is egyre forróbb volt, amelyekbe berobbant a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakítása a szegedi egyetemisták kezdeményezésére, továbbá az általuk megfogalmazott politikai követelések, amelyek elvezettek a rendkívül tiszta és emelkedett forradalomhoz.

A forradalom kárpátaljai vonzatára tért ki Roman Oficinszkij, az UNE professzora. Történelem szakos hallgatóként a 90-es évek elején az ungvári egyetemen már külön témaként foglalkoztak a magyarországi eseményekkel. Megyénkben nem csak magyarok szimpatizáltak a pesti részvevőkkel. Petro Marcsenko, harkovi születésű, orosz anyanyelvű férfi akkoriban itt dolgozott, és három év börtönbüntetésre ítélték azért, mert asztali beszélgetés idején pozitívan beszélt a forradalmárokról. De Kádár hírhedt szolnoki beszédét is valójában az ungvári járási Kereknye községben található rádióadó sugározta.

Dupka György, a KMMI igazgatója a kárpátaljai ellenálló csoportok tevékenységéről szólt. Zubánics László, a történelemtudományok kandidátusa, a rendezvény moderátora a többi között elmondta, hogy Ormos Mária, a mezőkaszonyi ellenálló csoport tagja letartóztatása idején az Ungvári Állami Egyetem diákja volt.

Ivan Mandrik, az UNE professzora az akkori Magyarország Szovjetunió-függőségét elemezve számos tényre hívta fel a figyelmet, majd röviden összegezte: nem jó, ha nagy és kiszámíthatatlan szomszédunk van, ezzel párhuzamot vonva az Ukrajna keleti régiójában zajló mostani eseményekkel.

A galériában 1956 – a szabadságért és függetlenségért roll up kiállítást mutattak be. Majd levetítették a Szász Attila rendezte A berni követ című filmet magyar nyelven ukrán felirattal. A következő napokon Hannibál tanár úr, Tízezer nap, Magyar rapszódia, Sztálin mennyasszonya, A temetetlen halott, Férfiakt és a Hanussen című filmeket láthatják.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Rehó Viktória
Kárpátalja.ma