Kilógunk az időből… költészet napján

Megáll az idő.

A csend ívén

átbukom,

majd

újból egyensúlyozom

a hétköznapok

kifeszített kötelén. (Bak Rita: Ünnep)

Költészetnapi ünnepséget tartottak a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán. Az intézmény Filológia Tanszékének Magyar Tanszéki Csoportja az IDŐt választotta központi témának.

Az előadás keretében a főiskola hallgatói léptek színpadra. Bemutatójukban olyan szerzőktől válogattak szövegeket, akiknek alkotásaiban megjelenik az idő.

Az összeállítás Tóth Krisztina Idő, idő, idő című verse köré épült. Felhangzottak továbbá Lackfi János, Tóth Csilla, Nagy Milán, Tandori Dezső, Ottlik Géza, Fodor Ákos, Rakovszky Zsuzsa, Háy János, Bak Rita és más szerzők idővel kapcsolatos alkotásai.

A megállíthatatlanság, a haladás, vagy éppen az időből való kicsúszás az, mely meghatározza napjainkat. Az idő halad, s lépést tartani vele, eggyé olvadni nem mindig egyszerű. Belefeledkezünk vagy elsietünk? Netán az idő siet el mellettünk nem engedve, hogy észrevegyük, részesei legyünk az élet legszebb pillanatainak? Hiszen „…minden fűszálban, minden sejtben egy időzítő ketyeg rejtve.”

Egy kis megálló, gondolkodásra késztető és a hétköznapokból kiragadó összeállítás, színpadi bemutató részese lehetett az intézmény dísztermében összegyűlt hallgatóság.

Az előadást Pivnyeva Nikolett zongorajátéka és előadása zárta. A tanszék hallgatója a Quimby Múló idő című dalát énekelte.

Gál Adél

Kárpátalja.ma