Kortárs művészeink Boldogasszony képe

Tóth Norbert a Forrás Galéria vezetője, a kortárs magyar művészet értője és lelkes támogatója. Eddig is sok sikeres projekt valósult meg a közreműködésével, és a legutolsó, általa szakmai kurátorként összeállított Boldogasszony kiállítás a tervek szerint el fog látogatni a Kárpát-medence minden jelentősebb magyarlakta részébe. A cél bemutatni a több ezer év óta tisztelt nagyasszonyt, kortárs képzőművészeink sokszínű alkotásaival.

Boldogasszony elnevezéssel született egy kiállítás, ami a Várkert Bazár-béli megnyitó és közel egyhónapos nyitva tartás után körbeutazza majd a Kárpát-medence magyarlakta részeit. Honnan az ötlet, ki a szervezője?

Alapvetően a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-Haza galériájának a kiállításáról beszélünk, az intézet vezetője Szász Jenő. Dolgoztunk már többször együtt, és abban mindketten egyetértettünk, hogy a magyar vizuális képzőművészetről nem lehet úgy teljes és egész képet kapni, ha csak az anyaországi alkotókat vesszük figyelembe. Az alkotásokban megjelenő teljes összképet csak akkor lehet látni, ha a külhoni nemzetrészek speciális gazdagsága is együtt látható az anyaországival.

A szakmai kurátori munka volt az én feladatom, ebben teljesen szabad kezet kaptam, de nagy segítségemre voltak Hegedűs Lilla, fiatal művészettörténész asszony, – aki aki professzionális látásmódjával segített, – és Sárba Katalin galériavezető. Ő szintén olyan szakmai tudással rendelkezik, ami nélkülözhetetlen volt a sikeres összeállításhoz.

Milyen célt ért el a kiállítás?

A kiállítás jó lehetőség arra, hogy megmutassuk, mi az, amiben közösek vagyunk, mi alapján kapcsolódunk össze, és mi az a hozzáadott érték, az a sajátos gazdagság, amivel többé teszik a magyar kultúrát a külhoni közösségek. Ha ezt nem ismerjük meg, nem ismerhetjük a múltunkat sem, a jövőről már nem is beszélve. Ez a Boldogasszony kiállítás a fontos állomása ennek a folyamatnak, itt egységében és teljességében láthatjuk a magyar kultúrát, egy bizonyos szempontból.

Miért éppen a Boldogasszonyt választották témának?

A Boldogasszony, mondhatjuk egy, a mitikus időkbe visszanyúló magyar istenasszony, melynek eredetét nem tudjuk pontosan, azt viszont igen, hogy a magyarság kultúrájában, hitében már a kereszténység felvétele előtt is jelen volt. Bármerre is indulunk el az időben – legyen az szkíta, hun – mindenhol megtalálhatjuk, mióta magyarokról, az őseinkről beszélünk. Ugyanígy a Szépasszonyt is, ami a negatív szerepet töltötte be a magyar hitfelfogásban.

Amikor a Kárpát-medencébe megérkezik a kereszténység, ez a Boldogasszony kép összeolvad a Szűz Mária képpel. Ennek számos megmaradt eleme van, olyan is, ami ma is él, gondoljunk csak a csíksomlyói Babba Máriára, a Napba öltözött asszonyra.

Egy ilyen misztikus alak nyilván sokszor tárgya a művészetnek is.

Amióta emlékeink vannak a magyarsággal kapcsolatban, korról korra újra megfogalmazódik a Boldogasszony vagy Szűz Mária képe. 55 kortársalkotót kértünk fel, hogy az ő sajátos olvasatukban fogalmazzák meg a Boldogasszony képet, mint a magyarságnak kiemelten fontos istenasszonyának vizuális megjelenítését. Ez pont annyira változatos, mint a magyarság önmagában, illetve a Boldogasszonyról gondolt dolgok.

Az 55 művész milyen korosztályt, stílust, műfajt képvisel?

Ez egy kortárs gyűjtemény, a XX-XXI. század eleji kortárs művészek reflektálása ennek a témának a felvetésére. Olyan válogatás, melyben a téma feldolgozásakor a magyar közösséget megtartó és építő tartalmat fogalmazza meg a felkért művész. Az összeállításnál az egyik fontos szempont volt, hogy a teljes magyarság, így a külhoni magyar közösségek mellett Amerikán át Franciaországig, a szórványok is képviselve legyenek, hiszen összmagyarságban gondolkodtunk, és így kaphattunk minél pontosabb képet a világban élő magyar művészekről.

Másrészt minden korosztályt megszólítottunk, hogy a kiállítás belső dinamikáját a korosztályok közötti párbeszéd adja. Az alkotásban teljesen szabad kezet adtunk a művészeknek, egyetlen kikötés volt, a mérethatár. Ennek gyakorlati indoka volt, mivel szeretnénk a kiállítást utaztatni a Kárpát-medencében. Szerepel grafika, – annak számos ága, – fotó, fotógrafika, festmény, szobor, kerámia, plasztika, tűzzománc, ötvös munka, gobelin.

Az általunk felkért művészek mindegyike igent mondott, de sajnos, a megnyitón már nem mindenki tudott részt venni, Kusztos Endre és Kubinyi Anna időközben eltávozott közülünk.

A felkértek mellett voltak olyan alkotók, akiknek nélkülözhetetlennek tartottam a „jelenlétét”. Ilyen Makovecz Imre, – itt a felesége biztosította az alkotást, – Cseh Tamás, akinek közgyűjteményből került egy alkotása a kiállításra, illetve Pál Lajos, aki az erdélyi kortárs művészet megkerülhetetlen alakja, ő szintén már jó ideje nincs köztünk, így már csak művével képviselte magát.

Ezek a művek erre a kiállításra készültek?

Többségében erre a kiállításra alkotta meg őket a művész, de van egy pár olyan munka, amely annyira emblematikus, hogy az alkotó azt szerette volna bemutatni. Nagy részük tehát teljesen új alkotás, a Boldogasszony újra megfogalmazása. A művészek többsége kiemelkedő, számos szakmai díjjal elismert életművel rendelkezik, több közülük, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas alkotó. De vannak egészen fiatal művészek is, mint a legfiatalabb Koczor Attila, aki most végzett a Képzőművészeti Egyetemen. Aki méltó módon tudta megfogalmazni ezt a témát, annak lehetőséget adtunk kortól függetlenül.

Hol lesz látható a tárlat?

A Kárpát-medencében mindannyian a Szűz Mária palástja alatt élünk, minden itt élő nép Mária hívő, ilyen értelemben mindenkihez szól ez a kiállítás. Mária kitüntetett szerepe alapvetően elsősorban a magyarsághoz kötődik, hiszen ő az, akinek Szent István felajánlja az országot. Ekkor jön létre az az ég és föld közötti szövetség, – a Regnum Mariánum eszme – amely által a Kárpát-medencében élők – a magyarság vezetésével – Mária országában élik az életüket.

Hány helyre és meddig utazik majd ez a kiállítás?

Pillanatnyilag 2018-ig tervezzük ezt a kiállítás sorozatot, évi 10 kiállítással, ami harminc helyszínt jelent. Mindenhol minden műalkotás kiállításra kerül majd, tehát bárhol is nézik majd meg a látogatók, a teljes anyagot megtekinthetik. Jelenleg egy szűk esztendőre kötöttük le már a helyszíneket.

Kárpátaljáról indul, Ungváron a Szépművészeti Múzeum volt az első bemutatkozás. Jelenleg  Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán július 21-ig tekinthető meg. Ez két olyan kárpátaljai végvára a magyarságnak, ahová nélkülözhetetlennek tartottuk, hogy eljusson a Boldogasszony üzenete. Ezután Erdélybe megy a kiállítás, azon belül is Székelyföldre. Csíkszereda, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely lesznek az állomáshelyek, majd onnan visszafelé Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad. Terveink szerint, a Délvidéket, Muravidéket, Őrvidéket, Felvidéket követően három év múlva, szintén Kárpátalján – további két helyszínnel – zárulna a kiállítás sorozat.