Márton nap és a lámpások
Az őszi ünnepkör egyik jeles alkalma a Márton nap. Szent Márton napjához, november 11-hez számos magyar népszokás fűződik.
A jeles nap egyrészt a gazdasági év fontos állomása volt egykor. Ekkor hajtották be a jószágot az istállóba, ekkor számoltak el a pásztorok, s Márton-napkor kérdezte meg a gazda a pásztort, hogy marad-e jövőre is? Az elszámoláskor leadott járandóságot néhol Márton adójaként emlegették.
Szent Márton napjáról a Nagyberegi Tájházban is megemlékeznek minden évben. Márton–napi gyermekjátékok, lámpás készítése, libás kézműves technikák, kemencés sütögetés és egyéb érdekességek színesítik a programot ilyenkor. Idén a nagyszabású rendezvény elmaradt, viszont egy videó keretében online foglalkozással kedveskedtek a szervezők a tájház kedvelőinek. A videóban egy lámpás elkészítésének fázisait láthatják és tanulhatják meg a nézők. A lámpás ugyanis Szent Márton ünnepéhez is szorosan kapcsolódik. A német nyelvterületről elterjedt szokás, felvonulás során a lámpásokkal a jócselekedeteket szimbolizáló fényt juttatják el az emberekhez.
A videóban Túróczi Andrea pedagógus és kézműves mutatja meg, hogyan készíthet bárki otthon is egyszerű alapanyagok felhasználásával dekoratív lámpásokat. A szerevezők remélik, hogy a következőkben már gyerekek közreműködésével emlékezhetnek meg Szent Márton ünnepéről. A tájház munkatársai számára fontos, hogy a jeles naphoz fűződő szokások, az emberek Szent Márton iránt érzett szeretetét és tiszteletét kifejező hagyományok ne vesszenek feledésbe.
Mindemellett nem szabad elfelednünk, hogy Márton napja időjósló nap is a néphagyományban. Egykor azt tartották, hogy ha jókedvű Márton, kemény tél lesz, borús Márton, borongós tél várható. Márton-napi esőre fagy, szárazság következik – jósolták meg a Márton-napi időből. Egyes vidékeken azt tartották, hogy márciusban olyan lesz az idő, mint a Márton-napi. S mivel ez a nap többnyire ködös, azt mondták: „Eljött Márton szürke lovon„, ha havazott, „Márton fehér lovon nyargalt.” A karácsonyi időre is következtettek az e napi időből, mert ha Márton-napján a lúd jégre áll, karácsonykor sárban jár.”
Márton-napkor libát illik enni, mert „aki ludat nem eszik, egész évben éhezik” – tartja a mondás. A Márton-napi lúd fogyasztásának az eredete egy legenda. Márton, amikor megtudta, hogy püspökké akarják választani, a ludak óljában bújt el, de az állatok gágogása elárulta. Ekkor az emberek kérésére elvállalta a püspökséget.
A Nagyberegi Tájház videóját a Pro Cultura Subcarpathica készítette a Hagyományok Háza Hálózat szakmai partnerségével, a Csoóri Sándor Alap és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
Gál Adél
Kárpátalja.ma