Szent György napja, avagy ma van az igazi tavasz kezdete

Szerző: | 2020.04.24., 11:35 | Kulturális hírek

Április 24. Szent György napja, mely a leghíresebb jeles napok közé tartozik.

E naphoz számos szokás és hiedelem fűződik. Elsősorban e naptól remélték a meleg idő állandósulását, valamint ez volt a tavaszi kihajtás napja is: vagyis ekkor terelték a legelőre a nyájat.

Nemcsak a legeltetés kezdődött, hanem ekkor vetették a legfontosabb élelmiszernövényeket is, mint például a kukoricát, a paszulyt, a krumplit. A földműveléshez kapcsolódóan pedig egykoron ezen a napon szegődtek el a pásztorok, béresek új helyre.

A jeles nap gazdasági jelentősége mellett igen nagy szerepet kapnak a hiedelmek is, ugyanis Szent György napja a boszorkányok napjaként is szerepel. Úgy tartották – s a hiedelem vidékünkön is köztudatban van – hogy ezen a napon tudnak a legjobban rontani a boszorkányok (a rontás egyfajta betegséget, rosszat jelentett, melyet valamilyen külső személynek, tényezőnek tulajdonítottak). Emiatt történt az egykor, hogy egyes vidékeken megfüstölték az állatokat, hogy ne kószáljanak el, és elhárítsák róluk a gonosz rontását. Vagy az ajtókra, kerítésekre zöld lombú vagy tüskés ágakat akasztottak, hogy a boszorkányokat távol tartsák. Ugyancsak gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre.

Medvesalján a gazdák csipkegallyat vágtak, és az ólajtóba keresztbe fektetett gallyon át hajtották ki az állatokat, hogy a boszorkány meg ne rontsa őket. A legelőre menet pedig ezzel a gallyal ütögették, hogy sok tejet adjanak. A csipkevesszőből azután ugyancsak mágikus célzattal, például Hidegkúton szárat faragtak a vajköpülőhöz – olvashatjuk a Magyar Néprajzi Lexikonban.

A betegségek terén különféle népi gyógymódokat is alkalmaztak. Úgy tartották, hogy akinek fájt a lába, annak Szent György nap reggelén a friss harmatban kellett járnia, s a lábfájása elmúlt. De a népi gyógymód e napra különféle kúrákat (például köpölyözést) és böjtölést is ajánlott az egészség vagy éppen a szépség megóvására. A harmattal nemcsak a lábfájást csillapították, hanem e napon harmatot szedtek a tejhaszon megóvása érdekében. Vagy a hajnalban lepedővel szedett harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. Az Ormánságból való leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” – írja a Néprajzi Lexikon.

A jeles nap másik szála magához Szent Györgyhöz kapcsolódik, akit a legtöbbször egy lovon ülő páncélos vitézként ábrázolnak, aki – a róla szóló legendák alapján – éppen megöl egy sárkányt. Mind a keleti, mind a nyugati keresztény egyház vértanúként és szentként tiszteli. A leghíresebb katonai szentek egyike. Több ország védőszentje, több lovagrend patrónusa.

Gál Adél
Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This