Szerelmesek a magyar irodalomban

Az irodalmat az élet írja, de mindez fordítva is igaz: az irodalom hatással lehet életünkre, döntéseinkre, eszméinkre. A papíron megismert nagy szerelmeket szeretnénk mi is átélni, de mintát is mutathatnak az elfogadásról, hűségről, kitartásról. Valentin-nap alkalmából a magyar irodalom legszebb szerelmes párjait gyűjtöttük össze olvasóinknak!

János Vitéz és az ő Iluskája

„Te egyetlen kincsem! hamva kedvesemnek!
Mutasd meg az utat, én is majd követlek.”
S beveté a rózsát a tónak habjába;
Nem sok híja volt, hogy ő is ment utána…

De csodák csodája! mit látott, mit látott!
Látta Iluskává válni a virágot.
Eszeveszettséggel rohant a habokba,
S a föltámadt leányt kiszabadította.

Ezt a néhány sort szinte minden magyar fiatal és felnőtt fejből tudja. Az iskolában hosszú időn át foglalkoznak a diákok Petőfi Sándor elbeszélő költeményével, melyben, mint a népmesékben, egy fiatal szegénylegény útnak indul, és igazi vitéz válik belőle. Szerelmét akkor sem feledi, amikor a tündérszép királykisasszonyt adnák hozzá feleségül. Szíve csak Iluskáért dobog, még akkor is, amikor már tudja: a lány gonosz mostohája miatt meghalt. A történet mégsem zárul szomorúan: a varázslat birodalmában, Tündérországban egymásra találnak a szerelmesek.

Veronka és Gyuri

A Szent Péter esernyője Mikszáth Kálmán egyik leghíresebb műve, mely egy különös anekdotára épül: az örökséget igazoló okmányt egy esernyő nyelébe rejtik. Bár a vagyon eltűnik, két fiatal mégis egymásra talál. Veronka, a pap húga fölé egy idegen esernyőt helyez, hogy megvédje a megfázástól. A falubéliek biztosak benne, hogy a jótevő nem lehetett más, mint Szent Péter. A különös ernyő vagyont és elismerést hoz a papnak és Veronkának, mivel ereklyének hiszik a környéken. Eközben Wibra Gyuri, édesapja öröksége után kutatva keresi az ernyőt. Így talál egymásra a lány és fiú, és olyan szerelemre lobbannak, hogy a vagyon elvesztése már nem is számít többé.

Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika

Legkedvesebb könyvének tartotta Móricz Zsigmond a Pillangó című regényét, amelyben a szerelem minden akadályt legyőz. A pusztán szeret egymásba a napszámos munkát végző két fiatal: Darabos Jóska és Hitves Zsuzsika. Otthon azonban nem fogadják örömmel bimbózó kapcsolatukat, a szülők más párt választanak számukra. A lány és fiú azonban mindenét kockára teszi, nem számít már jóhír, pénz, otthon melege, szülői harag, csak az, hogy együtt maradhassanak.

Gergő és Vicuska

Az Egri csillagok az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Gárdonyi Géza az 1552. évi egri ostromot eleveníti fel benne, a könyv azonban nemcsak az izgalmas és nevezetes csata miatt szerethető, hanem a szerelmi szál: Gergő és Vicuska kapcsolatának bemutatása miatt is. A főszereplőket már gyerekként megismerjük: Gergő és Vicuska egy kis patakban fürdik, amikor a török Jumurdzsák elrabolja őket lovukkal. A kicsiknek sikerül megszökniük, és magukkal viszik Jumurdzsák talizmánját is. A gyerekek között olyan szeretet, majd szerelem lobban, mely hatalmas bátorsággal ruházza fel őket. Gergely az udvarból is képes elszöktetni Évát, amikor Izabella királyné máshoz akarja feleségül adni. Innentől a pár számtalan veszélyes kalandon át tart ki egymás mellett, együtt indulnak kiszabadítani Török Bálintot, és együtt izgulnak fiúkért, akit Jumurdzsák elrabol, hogy visszaszerezze a talizmánját.

Bánk bán és Melinda

Tragikus végű szerelem az övék, ahol a féltékenység, ármánykodás győzedelmeskedik. Vagy mégsem? Melinda szerelme a végsőkig kitart, szeme csak Bánk bánt látja, Bánk élete pedig Melinda nélkül céltalanná, értelmetlenné vált:

„Az ég siket fájdalmaimra –
Vég semmiség az én ítéletem –
Az Isten engem büntetésre nem
Tart érdemesnek; – az angyal, mely jegyezte
Botlásaimnak számát, ily következést
Húzó legelső lépésemkor el-
Rémült dicső helyén és félrefordult
Könnyes tekintettel törölte ki
Nevemet az élet könyvéből.”