„Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz”

Május szentjei fagyot hoznak, hideget. Nem véletlenül hívják a Pongráctól Orbánig, vagyis május 12-e és 25-e között húzódó két hetet a fagyosszentek napjainak. Ma Bonifác napja van.

A lehető legrosszabb időben érkeznek a májusi fagyok, hiszen ilyenkor a növényzet már kizsendült, erőre azonban még nem kapott. A kertekben sok kárt tud okozni Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12-14.) és Orbán (május 25.) dühe.

A tavaszi lehűlés jelenségét nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában, Németországban és Lengyelországban is megfigyelték. A meteorológusok szerint fagyosszentek idején Északnyugat-Európában rendszerint magas légnyomási maximum van, míg keleten és délkeleten alacsony a légnyomás. A két szélsőség Magyarországon találkozik, ami hirtelen lehűlést okoz.

A népi megfigyelés természetesen másfajta választ adott arra, miért is haragszanak a fagyos szentek.

A délvidéki Topolyán például úgy tartják, hogy valamikor régen Pongrác egy májusi hideg éjszakán megfagyott a subájában, Szervác másnap belefulladt a Tiszába, harmadnapon pedig Bonifácot agyoncsipkedték a szúnyogok. A három szent aztán bosszúból minden évben fagyot hoz az Alföldre.

Hasonló hiedelem terjedt el Berettyóújfalun is, ott még rigmusba is szedték tézisüket:

Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz.

A Drávaszögben pedig ezt a rigmust mondogatták:

Sok bort hoz a három ác, / Szervác, Pongrác, Bonifác, / Ha felhőt akkor nem lácc!

Eleink nem véletlenül kötötték a fagyosszentek dühét a szőlőhöz, hiszen az áprilisi fagyokkal ellentétben, melyek a gyümölcsösökben tesznek kárt, Szervác, Pongrác, Bonifác, no meg Orbán már leginkább a borkultúrában tud pusztítani azzal, hogy tönkreteszi a termést.

A Szeged melletti Ferencszálláson ezt így foglalták össze:

Szervác, Pongrác, Bonifác; mind a fagyosszentök,

Hogy a szöllő e ne fagyjon, füstöljetnek kendtök!”

Az Ipoly mentén pedig ez járja: „Pongrác, Szervác, Bonifác, / Zsófia is lehet gyász.

Szent Orbán pápa mérgének, vagyis az Orbán-napi hideg kivédése érdekében az országban nagyon sok helyen körmenetet tartottak eleink a szőlőtermő területen, amitől nemcsak a fagyok elűzését, de bő termést is vártak. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték a szent életű pápát, tiszteletére nemcsak kőszobrokat, de sok helyütt még kápolnát is emeltek.

A Nyitra menti falvakban az emberek körmenetben keresték fel a határban lévő szobrot, s ha jó idő volt, akkor megkoszorúzták, ha viszont rossz volt az idő, akkor kövekkel megdobálták.

A délvidéki Topolyán is hasonló szokás dívott, azzal a különbséggel, hogy ha Orbán napján jó az idő, akkor azon a napon csakis óbort ivott a nép, ha azonban rossz volt az idő, akkor pálcával elverték a szent szobrát. Adonyban pedig virágokkal és zöld ágakkal díszítették fel azt a kápolnát, ahol bemutatták az Orbán-napi misét, majd a virágokat a gazdák szétvitték a présházaikba, hiszen azt tartották, hogy azok majd megvédik a villámcsapástól.

zent Orbán pápával Tokaj népe barátkozott össze legjobban, lévén, hogy XVI. Kelemen pápa ajándékaként 250 évvel ezelőtt a borvidékre került egy ereklyéje, amely azóta is háborítatlanul védi a táj szőlővesszőit.

A május közepi hideg időszak még a költőket is megihlette, Ady Endre például ezt írta a Fagyosszentek című versében:

Be kén’ jól rendezni Vácot,

Odazárni Bonifácot,

Szerváciuszt és Pongrácot.

Mert az már szörnyű és galád,

Hogy mit művel e szép család.

Megszégyenít májust, tavaszt,

Fület és lábat megfagyaszt.”

Forrás: hirado.hu

Fotó:pixabay.com