Szimfonikus népzene sok szeretettel, Gödöllőről
A magyar népzene kimeríthetetlen tárházába engedett résnyi betekintést a Gödöllői Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese Beregszászban szeptember 23-án. A gödöllőiek kamaraegyütteseinek kárpátaljai látogatása immár hagyománnyá vált, minden évben eljönnek hozzánk, hogy jótékonysági koncertelőadásukkal egy-egy jó ügyet szolgáljanak. A beregszászi főiskola Esztergom termében megszervezett hangverseny bevételét idén Kulikovszka Ágnes gerincműtétje költségeinek fedezésére fordítja a szervező, a Pro Cultura Subcarpathica.
A hangversenyt Bartók Erdélyi táncai nyitották a kamaraegyüttes előadásában, Dénes-Worowski Marcell vezényletével. A román hangszeres zenét (főleg dudazenét) feldolgozó mű három tétele ezután dudán hangzott el Pertis Szabolcs előadásában.
Igazi zenetörténeti produkcióban volt része a közönségnek: a Bartók hegedűduóiból készített válogatást nemcsak vonósok előadásában hallgathatta meg, hanem az egész a gyökerekig nyúló interpretációban is, Pertis Szabolcs kecskedudán és furulyákon, Benedek Krisztina énekszóval szólaltatta meg a művek alapjául szolgáló népi dallamokat.
Az egyes hangszerek által rejtett lehetőségekből is ízelítőt adtak a fellépők. Ritkán lehet részünk a klarinétjáték olyan leheletfinom árnyalataiban, mint amiben Bartek Zsolt részesítette közönségét. Albert Julianna Kodály eredetileg énekgyakorlatoknak készült epigrammáit adta elő, bemutatva, milyen közel áll a hegedűszó az emberi dalhoz, s a tréfás hangtól az érzékeny lírán át mennyi hangulat kifejezésére képes értő kezekben ez a hangszer. Kodály drámai mélységeket sem nélkülöző Lírikus románca Asztalos Dorottya előadásában hangzott el csellón.
A hangverseny záróakkordjaként Kodály Magyar rondója csendült fel a kamaraegyüttes előadásában hatalmas sikerrel – a közönség csak a ráadás után, álló vastapssal engedte haza a zenekart.
A Gödöllői Szimfonikus Zenekar három és fél évtizedes múltra tekint vissza. Évente több tucat hangversennyel járul hozzá vidéke és a határon túli, elsősorban magyarlakta települések kulturális életéhez, csaknem tízezer főt részesítve ezzel páratlan élményben évente.
Kiss Julianna
Kárpátalja.ma