Liszt Ferenc lakásától az önálló koncertközpontig – A Zeneakadémia 145 éve

Szerző: | 2020.11.14., 11:34 | Kultúra

Forrás: zeneakademia.hu

A Zeneakadémia szükségességének gondolatát először Sándor József fogalmazta meg 1866-ban. Ezután az 1870-es évek elején került az országgyűléshez az akadémia létesítésének ügye. A Deák-párt egyik politikusa javasolta, hogy a tehetséges növendékeknek ne külföldön kelljen tanulniuk.

Az oktatás Liszt Ferenc lakásánál kezdődött

1875 márciusában a parlament Liszt Ferencet nevezte ki az Zeneakadémia elnökének, az intézmény igazgatója Erkel Ferenc lett. Az intézmény megnyitóját november 14-én tartották, és ezt követően már másnap megkezdődött a tanítás. Az oktatás a Duna-parti Hal téren (ma Március 15. tér) található Liszt Ferenc pesti lakása melletti helyiségekben kezdődött el. A tanítás kezdetekor már az egész házat az oktatás rendelkezésére bocsátották, azonban méltó elhelyezést csak négy évvel később kapott az intézmény. Az akadémia önálló épületét a Sugár úton (Andrássy út és Vörösmarty utca sarkán) emelték fel.

A Régi Zeneakadémia

Manapság így emlegetik a Zeneakadémia első önálló épületét. Az épület 1877 és 1879 között épült fel a mai Andrássy út 67. szám alatt. Az ötödik tanév már itt indult és az intézmény további majd négy évtizedig itt működött. Liszt Ferenc, mint a Zeneakadémia alapító elnöke és professzora, szolgálati lakással rendelkezett a Vörösmarty utcai épület első emeletén, melyet 1881 januárjától haláláig lakott budapesti tartózkodásai idején. Ez a része az épületnek 1986 óta emlékmúzeumként üzemel, ahol megtekinthetjük a művész hangszereit, bútorait és emléktárgyait.

A Régi Zeneakadémia épülete 1980 óta áll ismét a Zeneakadémia kezelésében, itt folyik az egyházzenei képzés, illetve az orgona- és a csembalóstúdiumok, a kamarazene, valamint a vonós- és gitárórák egy része. Kamaraterme kedvelt koncerthelyszín, amelyből közvetlen ajtó nyílik Liszt Ferenc ma múzeumként látogatható, utolsó pesti lakásába.

A Zeneakadémia a 20. században

Az akadémia mai Andrássy út 67. szám alatt található épülete a századfordulóra szűknek és korszerűtlennek bizonyult. Ráadásul ezzel egy időben egy másik állami intézet is kinőtte az épületét, így 1901-ben a kormány megvásárolta a Gyár utca, Király utca és Kemnitzer utca (ma Dohnányi Ernő utca) által határolt területen álló telket a Vakok Intézetének országos alapjától és megbízást adott Korb Flóris és Giergl Kálmán műépítészeknek az új zenepalota megtervezésére. Az épület 1904 novembere és 1907 májusa között épült föl, mely az intézmény saját háza és immár a világhírű budapesti Zeneakadémiának adott otthont. Az épület kiváló adottságú hangversenytermeinek köszönhetően hamar a magyar és európai zenei élet fontos központjává vált.

A Zeneakadémia 1925-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, mely alkalmából az intézet felvette Liszt Ferenc nevét, és emlékére múzeumot is alapítottak az épületben.

Majd 1945-ben ebben az épületben kezdete meg működését a Budapesten tevékenykedő népbíróság. Ebben az évben tartották a világháború utáni első koncertet a Zeneakadémián, majd 70 év múlva, az akadémia 140. évfordulóján a koncerten ugyan ezt a műsort szólaltatták meg.

A kommunista hatalomátvétel 1947 és 1949 között zajlott az országban, és az iskola tanulóinak száma pont ebben az időszakban volt az eddigi legmagasabb. Mint minden felsőoktatási intézményben, a Zeneművészeti Főiskolán is bevezették a marxizmus-leninizmus oktatását, és megszüntették az Egyházzenei Tanszakot. Háttérbe szorult a művészképzés, egyre nagyobb súlyt helyeztek a tömegnevelésre, a tanárképzésre.

1952-ben az oktatási reform változásainak hatására a hallgatók száma csökkenni kezdett, és innentől évről évre egyre kevesebben voltak. Azonban az erőszakos átszervezések ellenére az oktatás színvonala nem csökkent és számos kiemelkedő tehetség pályája indult el a Zeneakadémián.

Gazdasági csőd szélén

A rendszerváltozást követően, 1995-ben az intézmény a magas szakmai oktatási színvonal ellenére gazdasági csőd közelébe került. A csőd elkerülését egy kormányzati ötvenmilliós gyorssegély mentette meg. Ezek mellett ebben az időszakban egyre több külföldi diák jelentkezett a főiskolára és a különböző szakmai kapcsolatok is erősödtek rangos külföldi társintézményekkel.

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Zeneakadémia központi épületét és tevékenységének egy részét kiemelt nemzeti intézménynek nyilvánította. Ettől kezdve az egyetem a kulturális örökség ápolását, megőrzését jelentő feladatokat is ellát.

Az épület megújulása

Az épület 2011-ben kezdődött megújítása a korabeli szerkezeteinek rehabilitálásán túl az európai uniós szabványoknak megfelelően lett kivitelezve. 2006-ban Budapest Főváros Önkormányzata a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemnek adományozta az Oktatási Minisztérium közvetítésével a VII. kerületi Wesselényi utca 52. alatt található, addig a Modell Divatiskola működésében álló épületet, mely 2011 óta Ligeti György nevét viseli. Ebben az épületben zajlik az elméleti és a zenei tárgyak oktatása is audiovizuális eszközökkel felszerelt tantermekben, valamint egy professzionális stúdióban és 28 gyakorlóteremben.

A felújítás óta az intézmény nem csupán oktatási tevékenységet végez, hanem önálló koncertközpontként is működik. A felújítás előtti időkben ugyanis a Zeneakadémia néhány kivételtől eltekintve csak az oktatáshoz kötődő programokat bonyolította saját szervezésben.

A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri épülete napközben csak szervezett formában látogatható, annak érdekében, hogy az ott zajló oktatás zavartalanul tudjon folyni.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This