Múltfogyatkozás: Bakancslista

– Óramű pontossággal kezdünk ma.

– Teljesen kiürült ez a kórterem. Az utolsó találkozásunkhoz talán túl drámai.

– Magácska építette így fel az elméjében. De attól még, hogy ez utolsó alkalom, szeretném, ha mesélne, hogy érzi magát?

– Fájnak még a sebeim, de ezt leszámítva hosszú idő óta először jól érzem magamat.

– Kifejtené ezt, hogy érti?

– A fájásokat megeszi bennem az élni akarásom. Képzelje, készül a bakancslistám.

– Ezt eddig nem is mondta. Mesélne erről?

– Úgy gondolom, hogy terveznem kell, még akkor is, ha a terveket felülírja egy újabb terv. Nem lehet célok nélkül élni. Tudja, a megboldogulttal volt egy bakancslistánk. Sajnos már nem sok mindenre emlékszem belőle, csupán két elemre: az egyik, hogy együtt nézzük meg a Blöfföt, a másik, hogy elmegyünk a hegyekbe. Az elsőt magam pipáltam ki, jövő héten pedig a másik elemet fogom. Tudja, rettentően bosszant, hogy ő vezette ezt a listát, mert nem emlékszem arra, hogy mi volt még rajta, holott javarészt az én ötleteim kerültek fel rá. Megkérdezni pedig már lehetetlenség.

– Akkor mit fog tenni?

– Írok egy új listát, mint mondtam. Ön mit tenne a helyemben?

– Valószínűleg ugyanezt. Büszke vagyok magácskára.

– Miért?

– Mert valóban kezd meggyógyulni.

– Azért még nem teljesen, de tényleg jól érzem magam.

– Nagyon jó úton halad. Úgy látom, követi a tanácsomat.

– Igen, próbálok örülni az életnek. Azért kicsit hiányozni fognak a vizitek.

– Kontrollra mindenképp jöjjön el rendszeresen, de én úgy látom, hogy itt csak felépülés lesz, nem pedig az ellentéte.

– Ezt honnan tudja ilyen biztosan?

 – Mert nem csak eldöntötte, hogy tenni fog saját magáért, hanem meg is valósítja.

– Bevallom, félek még a hullámvasúttól. Tudja, egyszer fent, egyszer lent. És a koporsóban tartani a hullát nem a legkönnyebb, már ha érti, mire gondolok. Vannak pillanatok, amikor elgyengülök. Mi van, ha újra visszaesek?

– Nos, az ilyesfajta hullát valóban nehéz a koporsóban tartani. Már tudatosította, hogy halott, ez nagyon jó. Ha eszébe jut olykor, esetleg az suhan el a gondolataiban, hogy hátha mégis él, ez is normális egészen addig, amíg tisztában van azzal, hogy sajnos őt már nem hozhatja vissza. De éppen az esetleges visszaesés elkerülése érdekében kellenek a kontrollvizsgálatok. Így, ha a veszély fennáll, időben tudjuk kezelni, és nem fog megismétlődni a kálváriája. Meglátja, működni fog.

– Búcsúznom kell. Ég áldja!

– Magácskát is. Jó túrázást! Fedezze fel ne csak a hegyeket, hanem önmagát is.

Sz. Kárpáthy Kata

*Reflexiók egy fotóra. Múltfogyatkozás című sorozatunk folytatódik.