Elbírják-e a hegyeink a szélerőműveket?
Környezetbarát áramellátás vagy betontömbök több méteres földalatti kábelekkel? Egy újabb ok pénzmosásra, esetleg egy hasznos beruházás?
Évek óta téma, hogy szélerőműveket szeretnének telepíteni a Kárpátok több vonulatára. Legelőször a Borzsa-havasokban szerették volna ezt megvalósítani, majd felvetődött a Vízválasztó és a Róna-havas vonulat is. A háború miatt felgyorsultak ezek a folyamatok, mivel a déli-keleti régiók Ukrajnában megszállás alatt vannak. Az ottani cégek nyugatra költöztek, többek között Perecsenybe is, ahol hamarosan befejezik egy szélturbinákat gyártó cég felépítését. A Róna-havasokban meg is kezdődtek a mérések és az előkészítő munkálatok, a Vízválasztó vonulatban pedig fel is építették az első turbinát. Még csak a projekt kezdeténél tartanak, de már több kilométeren keresztül értékes talajréteget távolítottak el.
A világ fejlettebb részein manapság elterjedtek az ilyen típusú erőművek. Két fajtája ismert. Az egyiket a tengerekbe telepítik, a másikat szárazföldre, de nem túl magas helyekre. A szél erejét használva az erőművek nem bocsátanak a környezetbe káros anyagokat, és semmilyen melléktermék nem keletkezik működésük során. A légmozgás állandó, így a megújuló energiához soroljuk. Felépítésük egyszerű, az üzemeltetésük költsége alacsony. A megtermelt áram helyileg is felhasználható, de becsatlakoztathatják az országos hálózatba is.
Az erőművek megfelelő működéséhez sok mindenre szükség van. Kell egy minimális szélerősség, amelynél elindul a turbina, ugyanakkor, ha már túl erős szél fúj, akkor le kell állítani. A turbinák nem bocsátanak a légkörbe káros anyagokat, de rontják a táj kinézetét, zajt kelthetnek. Létrehozásuk helyhez kötött, mert meg kell felelni bizonyos földrajzi adottságoknak, hogy rendesen működhessen az erőmű. Ezen kívül említésre érdemes, hogy a szélerőművek sem működnek örökké. 15-20 év múlva ezek működési ideje lejár. Ekkor el kell bontani és felhasználni az alapanyagait. Bár a szélerőmű legtöbb része újrahasznosítható, az üvegszálas lapátokat a legfejlettebb országokban is hosszú ideig tárolják vagy elégetik, amely rendkívül káros anyagokat juttat a légkörbe. Félő, hogy ezek szétszedésével a hegyi területen senki nem foglalkozna.
Jó megoldás-e a hegyekbe telepített szélerőmű?
Az Alpokban, a Pireneusokban és a Kárpátok lengyelországi és romániai részein is előfordulnak szélerőművek. Az említett helyeken viszont csak néhány turbina található egy-egy ilyen magasabb helyen. Ha hegységbe szeretnék telepíteni az erőműveket, akkor mindent el kell juttatni a magaslatokra. Ez mind azt idézi elő, hogy a feláramló sok nehéz teherautó már elkezdi rombolni a felszínt. Nem mindegy az sem, hogy milyen kőzetekből épülnek fel a hegyvonulatok. Ha nem túl kemény a kőzet, akkor nem biztos, hogy meg is tartja azt az óriási betontömeget, amelyet a szélerőművek alapjaiba öntenek. A téli fagyások pedig károsíthatják ezeket a szerkezeteket. Esetünkben szóba jött az is, hogy a Borzsa-havasok felett vonul dél felé több madárfaj is az északabbi részekről. Tehát ha a projektet teljes tervében megvalósítanák, akkor sem biztos, hogy sok haszna lenne az erős hegyi szél miatt.
Lehetséges megoldások
A háború miatt megtapasztaltuk, milyen az, ha nagyobb központokból érkezik az áram. Ezek potenciális célpontok voltak, így lebombázásuk sötétbe borította több hónapig az országot. Megoldás lehetne, ha bizonyos értelemben önellátóak lennénk ebben, de ezt a projektet másképpen kellene megvalósítani. Figyelembe kell venni a fentebb említett tényezőket. Jobb lenne lejjebb, a völgyekben telepíteni az erőműveket, így nem károsodnának a hegyi alpesi rétek. Egy másik ilyen megoldás lehetne, ha a tervezettnél jóval kevesebb erőművet csak ott építenének, ahol van valamilyen infrastruktúra. Ilyen például a Róna-havas, ahol szinte a hegycsúcsig vezet betonozott út, amely még a Szovjetunióból maradt fenn. Esetleg egy-egy kisebb, lapát nélküli turbina is jó ötletnek tűnne, amely rezgésekkel állítja elő az elektromos áramot. Ezekből még a világ többi részén is nagyon kevés van.
Kárpátalján jelentős áradások vannak, nyáron nagyon kevés víz van a folyókban. Nemrégiben egy nagy földcsuszamlás is történt a megyében. Félő, hogy ezek a munkálatok még több természeti kárt fognak okozni, mint amennyi hasznuk lenne.
Természetvédelmi szervezetek felhívást tettek közé, amelyben arra kérik a lakosságot, hogy minél többen írják alá a hegyvonulatok beépítését megakadályozni tervező petíciót. A petíció ITT található.
Felhasznált források:
https://www.mukachevo.net/ua/news/view/5778955
https://www.facebook.com/save.borzhava
Gyöngyössy Tibor