Tárcajegyzet: Flow…

Élmény… amikor csak és kizárólag a pozitív dolgokra koncentrálsz a boldogság elérése érdekében… persze vannak nálam nagyobb szakértők, de a lényeg mégiscsak ez.

A pozitív gondolkodás, a mindenben csak a jót keresése. Még akár egy lepényben is, amit a csordából hazaérkező fejőstehén, a Bimbó helyezett el halálos nyugalommal és természetességgel az autómtól pont annyira, hogy 3-4 cseppje a karosszérián landolt.

Na nézzük: a tehén valószínű jóllakott. Emésztés rendben, záróizmok jól működnek, fejéskor elegendő tejet ad. Van minek örülni.

Én és az autó: nem engem talált el, az „áldozaton” nem egy kamionnyi ajándék, csak 3-4 csepp. Lehajolok, ergo tornázom! Letörlöm – a felület kifényesedik. Szép lett! A szemközti gyerekek – egyikük 4, a másik 6 éves – nevetnek az eseten. Boldogok, és hát mi felüdítőbb a gyermeki kacajnál?

Van minek örülni. A derekam kicsit belesajdult a hirtelen mozdulatba, ezt intő jelnek veszem és lehet, hogy holnaptól tornázom kicsit. Az én koromban már erősen ajánlott, tehát ezt a deréksajdulást is pozitív figyelmeztetésként fogom fel.

Három szóval: van minek örülni! Higgyenek nekem, hogy mindig mindenben ott van a jó, amit keresni kell, és ha kitartóan keressük, meg is találjuk. Ez a Flow!

U.i.: A gyermek József Attila tehénpásztorkodás közben, friss lepényekbe lépett, hogy meztelen lábait átmelegítse.

Erbé
Kárpátalja.ma