Tárcajegyzet: Gondolkoztál már…

…azon, hogy mi volna, ha elveszítenél valakit, valakit, akiről azt gondoltad, hogy örökké élni fog, és majd mindig felhívhatod, hogy hogy is van a prósza receptje; vagy hogy akkor most már kell-e a lázat csillapítani, vagy majd, ha harmincnyolc-ötre felmegy; vagy amikor nem találsz valamit, de meg vagy róla győződve, hogy ő lesz, aki meg tudja mondani, hogy hol is van éppen, pedig már két hete nem találod; vagy csak, hogy megkérdezd, hogy telt a napja, volt-e fodrásznál, vagy még mindig csak tervezi, hogy újra festeti legalább a tövét, az ősz hajszálakat; vagy akinek kipanaszkodhatod magad, sőt neki még dicsekedhetsz is, hogy milyen jól mennek a dolgok, vagy éppen mit szúrtál el; vagy csak hallani a hangját, vagy te hallgatod meg őt, adsz tanácsot, hogy mit kell megnyomni, vagyis megérinteni azon a fránya tableten, amit már több mint egy éve nem sikerült kiismernie; vagy csak hallgatod, ahogy dicsekszik, vagy meséli, hogy milyen büszke rád…

…az anyukád?

Ui.: Az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen az Úr neve!

Erbé
Kárpátalja.ma