Tárcajegyzet: igazán tartalmas …

… hétvégén vagyunk túl, de Péterfalva már messze van.

Péntek, Péterfalva, Keresztes Ildikó-koncert. Őszintén azt hittem, hogy belöknek egy CD-t, és elénekelget. Ehhez képest saját zenekarral élőben zenélés, éneklés. Kicsit megijesztett, mert az elején elmondta, hogy tegnap még lázas beteg volt, és még ma is beteg, de itt van, és nyomja, és hálás, és Rákkendroll!

Ő nekem az a fajta énekesnő, akitől előzetesen nem esik le az állam, de aztán nagyon is meggyőz. Kicsit hideg este, a végén már nagyon fázott, mint mi, de kompakt kis műsor volt, kicsi könnyezéssel, nagy szívvel. Sajnos az általam várt legnagyobb sláger nem hangzott el, pedig az a dal, a Nem akarok többé játszani, na mindegy.

Szombat, Péterfalva, István, a király, a koncert. Profizmus. Itt is élő zenekar, szuper látványvetítés, szuper zenészek, szuper általam kevésbé ismert énekesek. Serbán Attila hazai pályán. Vele kapcsolatban két észrevétel: vagy túlságosan szétizgulta, mert az általam oda-vissza kívülről tudott dalszöveg itt-ott máshogy lett énekelve, de persze nem baj, csak na! Vagy nagyon ritkán játssza ezt a darabot, simán lehet, ezért érezhettem néhol bizonytalanabbnak, nem tudom. Feke Palit, aki nem a „Konyhafőnök VIP”-ból ismeri, az tudhatja róla, hogy a Kárpát-medencében Sasvári Sándor után ő István, a király! Mindene megvan hozzá, Koppánynak kicsit hm…nincs rá szavam.

Koncertnek elmegy, vagy nekem voltak nagy elvárásaim.

Vasárnap, Beregszász, Ismerős arcok. Lélekemelő koncert. Sokan voltunk, klassz zenekar, de szerintem minden számuk háromszor volt hosszabb, mint az jó lett volna. Valószínűleg a zsinórban 3 koncert már nekem túl sok. Igazából egy dalt vártam végig, ami a végére meg is jött: a Lelkünk emelkedett bátran az éjszakába. Van, hogy egy pillanatért jó az egész, vagy nem.

Ui. a kamasz lányom sört ivott, basszus.

Darcsi Izabella

Kárpátalja.ma