A nap verse: Bakos Kiss Károly: Így
Így
Sírva mosolygón
Vagyok
Egy világvégnyi bolygón
Akár a meztelen magány
És ruhátlanul van velem
Meghasonlott nemzetem
Ki gyakran foltot tett magán
Ha világít az értelem
Hallom a történelem
Száz zaja közt az életem
S merő talány
Miféle kéjből gyúrt az Úr
Ily valósan valótlanul
S ily valótlanul valósan
Még nem tudom micsoda szóban
Mondható ki a végtelen
Nem tudok mást de
Vágyam ím
Hiszem
Igaz az álom
Elér a mélyben halálom
S kitárom
Átérhetetlen szárnyaim
Forrás: 3szek.ro